Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az emigráció szervezkedése az 1860-as évek elején
Kossuth azonnal levélben fordult Garibaldihoz, és az olasz-magyar együttműködés szükségességének ismételt kifejtése mellett vázolta tervét, melyben a fiumei partraszállás kulcsszerepet kapna, s ehhez Garibaldi segítségét kérte. A terv részleteit Klapka társaságában kívánta Garibaldival kidolgozni 200 . A Fejedelemségekben elhelyezett fegyverek kérdése folyamatos tárgyalásokra késztette az emigrációt. Cuza Klapkával tárgyalt a korábban érkezett és az újabb előkészületek során érkező fegyverek fogadásáról, tárolásáról, határra szállításáról. Az 1860 augusztusában Lalande-nak, mint Klapka Cuzához küldött megbízottjának is kifejtette Cuza, hogy csak Klapkával hajlandó tárgyalni, számára azt is engedélyezte, hogy szervezkedést folytasson a Fejedelemségek területén 201 . Készséget mutatott az iránt is, hogy az 1859-ben érkezett fegyverekből 20.000-t átadjon 202 . Az újabb fegyverszállítási akció során, azonban, minden igyekezet ellenére, súlyos figyelmetlenségek és hibák sorozata történt. A megállapodás értelmében a fegyvereket hajóra tették, és a hajók kifutottak a genovai kikötőből. 203 Lalande már november l-jén jelezte Klapkának 204 és Cavournak 205 , hogy gond van a szervezéssel, hiszen Victor Place, Cuza megbízottja és Annibale Strambio nem, ugyanakkor Galacban már mindenki — az osztrákok is — tudtak a fegyverek útba indításáról. Konstantinápolyban Cerruti még el tudta simítani a vámhivatalban az abból adódó zavart, hogy a magánküldeményként érkező szállítmány dobozain öles betűkkel volt feltüntetve a ládák származási helye, a genovai fegyverraktár. Továbbították a küldeményt Galac felé, azonban amikor a szállítmány megérkezett, sem a fogadás megszervezésével megbízott Klapka, sem az általa, maga helyett küldött Zgliniczky nem volt a városban. A helyzet már nem volt menthető, amikor a galaci osztrák konzult értesítik az érdekes küldemény érkezéséről. Három hajót az osztrákok lefoglaltatnak, kettőt felügyelet alá helyeztek. A botrány kitörése után megérkező Klapka Cuzánál tett látogatása után csak annyit tudott elérni, hogy a le nem foglalt hajókat visszairányították Kostantinápolyba 206 . Cavour a kialakult helyzetért Klapkát tette felelőssé 207 , s Türrt kérte meg, hogy vállalja magára a fegyverek küldését 208 . A későbbiekben —1861. januárjában — ismét megpróbálták a fegyverszállítást megszervezni. Klapka megszerezte Cavour támogatását, és Cuza is hajlandó volt a szállítmányt fogadni, de csak akkor, ha nyíltan, a román kormány rendelésére, mint fegyverszállítmány érkezik Franciaországból. Ugyanakkor nem járult hozzá, hogy területén tárolják és onnan induljon akció Magyarországra. Mindez, valamint Szerbiában Mihály herceg 200 Kossuth levele Garibaldihoz, 1860. szeptember 14. — MOL R 90 I. 3376 — Vö. 283. sz. 201 Vó. 273. sz. 202 Lalande levele Klapkához, MOL R 295 22. t. Lalade - Vó. 275. sz. 203 Pulszky levele Kossuthhoz, 1860. október 15. — MOL R 90 I. 3413. — Vö. 291. sz. 204 Lalande levele Klapkához, 1860. november 1. — MOL R 295 22. t. Lalande —Vő. 297. sz. 205 Lalande levele Cavournak, 1860. november 1. — MOL R 295 22. t. Lalande —Vö. 298. sz. 206 Klapka levele Cavourhoz, 1860. december 8, MOL R 90 I. 3500. - Vö. 314. sz. 207 Pulszky levele Kossuthhoz, 1860. december 8. — MOL R 90 I. 3498. — Vö. 313. sz. 208 Pulszky levele Kossuthhoz, 1860. december 2. — MOL R 90 I. 3488. — Vó. 310. sz, Pulszky levele Kossuthhoz, 1860. december 6. — MOL R 90 I. 3492. — Vó. 312. sz.
