Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
Belgrádban maradt, és Kossuth ügynökeként aktívan segítette az emigránsokat, valamint közvetített Kossuth és Garasanin szerb belügyminiszter között 43 . Tecco báró és titkára Migliorati márki szintén segítségére volt Kossuthéknak, olyannyira, hogy mint arról szó volt, Tecco báró közvetítette Kossuth leveleit az angol és francia követekhez. Kossuth kezdeményező lépéseire azonban a piemonti kormány, illetve diplomácia nem reagált. Mint arról szintén szó esett, az eredmény nélkül múló hónapok megrendítették Kossuth bizalmát, melyhez Jazmagy érkezése (1851. március) csak utolsó csepp volt a pohárban, hogy Urquhartba és az általa követett irányvonalba vetett bizalmát elveszítse. Kossuth Mazzinihez írt első levelét megelőzte Giuseppe Regaldival való kütahyai beszélgetése. Az olasz költő 1850 nyarán kereste meg levelével Kossuthot, melyben engedélyét kért, hogy meglátogathassa 44 . Találkozásukkor Regaldi tájékoztatta az olasz forradalmi szervezkedésről. Beszélgetésüket úgy értelmezte, hogy Kossuth elkötelezett híve a piemonti királyság vezetésével történő olasz egyesítésnek. Regaldira nagy hatással volt eszmecseréjük, melyről már Konstantinápolyba érkezve örömmel számolt be ismerőseinek, és hazatérése után úti beszámolójában is közre akarta azt adni 45 . Kossuthot ez kínosan érintette: ekkor még nem akarta elkötelezni magát sem Piemont, sem Mazzini mellett, ezért tartotta szükségesnek, hogy Regaldi neki tulajdonított véleményét nyelvi nehézségekből adódó félreértésként értelmezze, többek között a népek forradalmának szükségességéről mondottakat 46 . Regaldi azonnal reagált Kossuth politikai okfejtésére, igyekezett meggyőzni arról, hogy a Savoyai-ház vezetésével egyesíteni kell a mozgalmakat 47 . Kossuth azonban még mindig bízott Anglia és Franciaország eredményes közbenjárásában, ezért ítélte meg úgy, hogy az angol és francia vezető körökkel való kapcsolatteremtés szempontjából Regaldi beszámolója rossz fényt vethet személyére. Lemmi közvetítésével Mazzini is értesült Regaldi és Kossuth megbeszéléséről, illetve Kossuth Regaldihoz írt leveléről 48 . Erre reagálva igyekezett Kossuthot meggyőzni álláspontjáról: fontos szerepe van annak, hogy előre meghatározzák az államformát, mely Itáliában csak a köztársaság lehet. Gondolatmenete arra épült, hogy egy nemzet összefogásához, egyesítéséhez vezérelv vagy vezéreszme kell. Jelenleg nincs vezéregyéniség az olasz egyesítési mozgalomban, de van vezérelv, mely egységbe forraszthatja Itália népeit, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy már a mozgalom kezdetén meghatározásra kerüljön a győzelem utáni államforma 49 . Mazzininek erre az okfejtésére már válaszolt Kossuth. 43 Asztalos Miklós: Kossuth Lajos kora és az erdélyi kérdés. Bp. 1938.155. 44 A levél, vagy másolata a MOL-ban nem található. 45 Lemmi 1850. november 18-án Kossuthhoz irt levelében számol be a Kossuthtól visszatért Regaldi lelkesedéséről, és arról, hogy a Kossuthtal való beszélgetés megerősítette a Savoyai-dinasztia iránti bizalmában. Regaldi uti naplójának kiadási tervéről is itt tesz említést Kossuthnak. — MOL R 90 I. 963. — Vó. 18. sz 46 Kossuth levele Vayhoz, Lemmihez és Regadihoz, 1850. december 7. — MOL R 90 I. 976., 976/a., 977. — Vó. 21-23. sz. 47 Regaldi levele Kossuthhoz, 1851. január 6. — MOL R 901.1055. — Vó. 24. sz. 48 Kossuth levele Lemmihez, 1850. december 7. — MOL R 90 I. 976/a. — Vó. 22. sz. 49 Mazzini levele Kossuthhoz, 1851. február 6. — MOL R 90 I. 1092. — Vó. 28. sz.
