Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az amerikai út 1851-1852
nézetek közeledését, amely nagyobb lendületet adhatott volna az együttműködéshez. Kossuth távozása előtt az összegyűlt magyar emigránsok előtt végcélként a köztársaság megteremtését jelölte meg. Anglia támogatására azonban radikális baloldali politikával nem számíthattak, éppen ezért kívánta Kossuth, hogy Mazzini fogadja el közvetlen célként a függetlenség, illetve egység megteremtését. Véleménye szerint nem szabad, hogy a köztársaság vagy királyság kérdése olyan hangsúlyt kapjon, amely a segítség megtagadását vonhatja magával, a szabadság kivívása után a népnek kell döntenie az államformáról. AZ AMERIKAI ÚT 1851. december 5. - 1852. július 14. Kossuth Nemeskéri Kiss Miklóst nevezte ki az Angliában maradt emigránsok képviselőjének, majd feleségével és kíséretével elindult New Yorkba. Mint arról szóltunk, az amerikai közvélemény élénk érdeklődéssel és rokonszenvvel figyelte a magyar eseményeket, a hivatalos politika is támogatta az alkotmányos úton járó kormányt. A kongresszusban ekkor Dániel Webster, Massachusetts állam kormányzója elsősorban az emigránsok sorsának rendezése érdekében képviselte a magyar ügyet. Webstert felkereste az 1849. december 16-án New Yorkba érkezett Újházy László, Komárom várának kormánybiztosa. Webster, és rajta keresztül a kongresszus támogatását kérte a vele együtt érkezett és a későbbiekben remélhetően amerikai segítséggel ide érkező emigránsok részére, hogy egy magyar kolónia szervezéséhez közös földterületet kapjanak, amely biztosítja együttmaradásukat és megélhetésüket. A kongreszszusi vita, mely a földterület kedvezményes átadását, az Ausztriával való diplomáciai kapcsolat megszüntetését és a Kossuth kiszabadítása érdekében teendő lépéseket tárgyalta, majd egy évig elhúzódott. Az érdekek élesen ütköztek: a gazdasági érvek Ausztria ellen szóltak, de a beavatkozást megkérdőjelezte észak és dél vitája a rabszolga-kérdésben. Taylor elnök váratlan halála (1850. július) után az addigi alelnök, Millard Fillmore politikája nem adott új lendületet a kongresszusi vitának, sőt Újházy akit Kossuth 1850. március 22-én a magyar nemzet meghatalmazott követévé és képviselőjévé nevezett ki 28 , a kongresszusi döntésben nem bízva, maga indult „szabad" földterületet keresni, ahol ő és a vele tartók megélhetést találnak 29 . Kossuth kiszabadítása érdekében azonban nem adta fel a harcot. Végül a kongresszus napirendre tűzte Henry Stuart Foote, Mississippi állam szenátora javaslatát, hogy küldjenek Kossuthért hadihajót. Az 1850. január végén kelt határozat Shields szenátornak azzal a módosító indítványával egészült ki, hogy akkor küldik a hajót, ha Kossuth Amerikában kíván letelepedni. Webster azonnal értesítette a konstantinápolyi amerikai követet a döntésről, s megindul a korábban már ismertetett • 28 MOL R 901. 730. 29 New Buda megalapítása — Iowa állam — 1850 nyarán. Az első árverési hullámban el nem kelt, így az állam kezében maradt („congress hand") műveletlen területből kért Újházy egy nagyobb egységet kijelölni a magyarok számára. A műveletlen terület elfoglalójának a földre elővásárlási joga volt. Ilyen földet foglalt el Újházy Iowában, de még a megvétel előtt továbbment Texasba.
