Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1893. április 27. 23./16./ Jegyzetek 1 Az 1894. évi közös költségvetés összeállítására döntő hatással voltak azok a közös mt.-ok, amelyeket 1893. febr. 2-án, 19-én és márc. 28-án tartottak a haderő fejlesztési intézkedések tárgyában. Ezeken a tanácskozásokon a közös hm. és a vezérkari főnök — hivatkozva a többi nagyhatalom fokozott fegyverkezésére és a Monarchia elmaradására e téren — 1894 és 1899 között jelentős többletkiadást követelt hadicélokra. Hosszas viták után abban állapodtak meg, hogy 1899-ig összesen 94 millió Ft többletet használnak fel a haderő fejlesztésére, amiből 12,6 millió jut a Magyar Honvédségre. (Ld. Diószegi, Die Protokolle 567-603. p.) — A közös miniszterek által összeállított költségvetési tervezeteket Id. OL - K 26 - 1893 - 924. Ezeket tárgyalta meg az ápr. 21.-22-én tartott közös mt., és az alábbi előirányzatokat fogadta el (nettó szükségletek): - rendes kiadások: KÜM: 3 574 000 Ft HM: Hadsereg: 112 427 263 Ft Haditengerészet: 9 912 680 Ft PM: 2 020 032 Ft Közös Számszék : 126 160 Ft Összesen: 128 060 535 Ft ndkívüli kiadások: KÜM: 456 400 Ft HM: Hadsereg: 14 576 565 Ft Haditengerészet: 2 565 000 Ft megszállt tartományok: 3 610 000 Ft összesen: 20 797 965 Ft sszes tiszta kiadás: 148 858 500 Ft (Uo. 603-608.p.) — A Bécsben máj. 25.-jún. 19. között ülésező delegációk változatlanul fogadták el a költségvetést, amelyet az uraik. jún. 22-én erősített meg. — Magy. Deleg. írom. 1893. I, és II. határozat — Vö. 1890. máj. 9./L, 1891. szept. 25./L, 1892. máj. 20./L, 1894. ápr. 16./6. 2 Ld. még 1892. ápr. 29J9., júl. 14./8. és 9., dec. 27./17., 1893. márc. 15./1., jûl. 15./10. és 11. 3 Az 1893. ápr. 15-én 5 évre kötött egyezmény a nemzetközi érintkezésben alkalmazandó közös, kolera elleni összehangolt védelmi intézkedéseket tartalmazta, ezeket a kezdeményező AusztriaMagyarországon kívül 9 európai állam fogadta el. Az egyezmény szervesen kapcsolódott az egyiptomi tengeri egészségügyi szolgálat reformjáról 1892-ben létrejött velencei konvencióhoz. (Vö. 1892. szept. 23.73.) •— Hieronymi máj. 8-án nyújtotta be a tvj.-ot, és azt a Ház szept. 29-én el is fogadta. Tv. erőre emelte az 1894:9. te. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 28. (291. es.), KN (1892-97) 12. k. 231-232., 479. p., 13. k. 40-41., 47. p., 15. k. 333. p. 4 Az egyházpolitikai kérdésre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. nov. 3. 7. jegyzet.— Szorosan a tvj.-ra ld. még 1892. okt. 4J3., 1893. ápr. 5./9. 5 Csáky 1893. máj. 17-én nyújtotta be a tvj.-ot. (KN /1892-97/ 12. k. 457. p., indoklással együtt ld. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 16. /290. cs./). — A javaslat többek között kimondta, hogy mindenki szabadon vallhat bármely hitet vagy vallást, és azt a tv.-ek és a közerkölcs korlátai között gyakorolhatja is. Ezen túlmenően lehetővé tette, hogy a bevett vallásfelekezetek (latin és görög szertartású katolikus, réf., ev., egyesült görög, gör. kel., unitárius) mellett azokkal lényegében egyenjogú törvényesen elismert felekezetek létesüljenek, amennyiben elkészítik és a kormánnyal jóváhagyatják hitéleti szabályzatukat, s fel tudnak állítani legalább egy egyházközséget. A tvj. indoklása bőséges történelmi visszapillantást adva ismertette az 1869-ben és 1875-ben benyújtott hasonló javaslatok sorsát, majd kimondta: a szabad vallásgyakorlást biztosítani kell, mert lehetetlen állapot az, hogy százezrek élnek vallásosán, de a törvényesség keretein kívül. A tvj.-ot előbb a Közoktatásügyi, majd az Igazságügyi Bizottság tárgyalta meg igen behatóan, több módosítást is javasolva azon. így pl. megszigorították a törvényesen elismert felekezetté válás feltételeit, nehogy az új felekezetek államellenes mozgalmak fészkévé váljanak. Az elsőként említett bizottság dec. 13-án, az utóbbi 870