Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1893. március 30. 19./12./ 6 600 000 Ft-os kölcsön után esedékes kamat- és tőketörlesztési járulékoknak a katasztrális holdankint 25 kr-os kivetések leszámítása után fennmaradó részéből 50%-ot az 1893. évben még az állam fogja fedezni; másrészt az újabb munkálatokra a szükséghez képest felveendő 5 millió Ft-nyi kölcsönösszeg után az 1893. évtől 1897. év kezdetéig esedékes kamat- és tőketörlesztési járulékok 2/3-át az állam fogja viselni. A társulati közgyűlés azonban a szükséges kölcsönt meg nem szavazta, sőt azt kívánta, hogy az 1885:XV. te.-kel elrendelt, valamint az azokkal szorosan összefüggő munkálatok befejezéséhez szükséges 2 millió Ft-nyi költséget egészen az állam vállalja át.

14 Kétségtelenül úgy közgazdasági, mint műszaki és teherviselési szempontból legelőnyösebb az a megoldás volna, ha mindazon munkálatok, melyek az 5 millió Ftnyi előirányzat tárgyát képezik, végrehajtatnának; tekintetbe véve azonban az érdekeltség magatartását, arra kell szorítkozni, hogy egyelőre legalább csakis a törvény által már elrendelt és foganatba is vett munkálatok fejeztessenek be. E munkálatok 1 570 545 Ft-ba kerülnének, s minthogy a 6 600 000 Ft-os kölcsönből még 370 000 Ft rendelkezésre áll, tényleg még 1 200 000 Ft volna fedezendő, megjegyezvén, hogy e munkálatok a fennebb említett 5 milliós előirányzatban benne foglaltattak. Az előadó miniszter úr nézete szerint a szükséges 1 200 000 Ft-ot talán úgy lehetne beszerezni, ha az 5,75% kamatra felvett 6 600 000 Ft-os kölcsön olcsóbb kölcsönre konvertáltatnék, aminek következtében — ha 5%-os járadéki kölcsönre történnék a konverzió — 990 000 Ft-nyi újabb kölcsönt lehetne felvenni anélkül, hogy a kamatteher növekednék. Ezenkívül rendezendő még a 6 600 000 Ft-os kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékai további fedezésének kérdése is. Nagy nehézséget okoz, sőt igazságosan teljesen lehetetlen is most még megállapítani azt, hogy mely területekre nézve fejeztetett már teljesen be a szabályozás, s hogy ehhez képest mely területek birtokosai kötelesek már az 1885:XV. te. 5. §-a értelmében a kölcsön kamat- és törlesztési járulékait teljes mértékben viselni; de ha a már beépített tőke után fizetendő járulékok igazságosan kivethetők volnának is, akkor sem mellőzhető a munkálatok befejezésére kitűzött két év alatt az állami hozzájárulás, mert nemcsak a már tényleg felhasznált 6 190 339 Ft-nyi összeg után, hanem az egész 6 600 000 Ft-os kölcsön után fedezendők a járulékok. Az előadó miniszter úr tehát azt javasolja, hogy a szabályozás hasznában még nem részesülő érdekeltek az eddigi 25 kr-os kivetéssel, a szabályozás hasznát élvező érdekeltek pedig ennek ötszörösével, vagyis 1 Ft 25 kr-ral terheltessenek meg átlagosan holdankint, a különbözetet pedig az Államkincstár viselje. E javaslat szerint a 6 600 000 Ft-os kölcsön után fizetett 379 500 Ft-nyi járulékból az 1 Ft 25 kr-ral megrovandó érdekeltekre 187 989 Ft 47 1/2 kr; a 25 kr-ral megró vott érdekeltekre pedig 47 639 Ft 66 1/2 kr esnék, úgyhogy az állam 2 éven át még 144 870 Ft 86 kr-ral járulna a 6 600 000 Ft-os kölcsön kamat- és tőketörlesztési járulékának fedezéséhez. Mielőtt a minisztertanács az előterjesztett kérdések miképpeni megoldása iránt határozna, bevárandó a pénzügyminiszter úrnak aziránti jelenté856