Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1679./ 1893. március 7. községek milyen feltételek esetén alapíthatnak, ill. bővíthetnék telepes községeket (pl. az új telepes községben legalább 150 telepest kellett elhelyezni, minden egyes telepes részére minimum 10, maximum 80 hold területet kellett biztosítani), emellett előírta a fm. rendelkezésére bocsátott 3 millió Ft felhasználásának módozatait. 8 Ld. a fenti 1. jegyzetet. 9 A jk.-i pontot ismerteti; Salacz, A magyar kultúrharc ... 241-242. p. — A mt. idejére már széles fronton bontakoztak ki a Wekerle-kormány egyházpolitikai programja elleni támadások, elsősorban a katolikus egyház részéről. Febr. folyamán a püspökök böjti pásztorleveleikben ítélték el a polgári házasságot, Zichy Nándorék pedig megindították a katolikus népgyűlések sorozatát. Febr. 28-án a püspöki kar elfogadta a pápához, az uraik.-hoz és a kormányhoz szóló feliratok szövegét, miután előzőleg az uraik, is látta a tervezeteket. Mindhárom dokumentum márc. 3-án kelt. A kormányhoz intézett memorandum követelte az 1868:53. te. 12. §-ának eltörlését, valamint tiltakozott a keresztény hitről izraelita hitre való áttérés tervezett megengedése és — hangsúlyozva a házasság szentségét — a polgári házasság bevezetése ellen. Főleg a polgári házasság ellen érvelve íródott a XIII. Leóhoz intézett felirat is. OL - K 26 - 1893 - 399 (596, 597), OL - I 34 - Egyházpolitikai ügyek 1890-95. (2. d.). — A nemzetiségi egyházak szintén a reformok ellen nyilatkoztak. A kormány egyházpolitikája által,"ha az végrehajtatik és életbe léptettetik, a gör. kel. vallású szerb nép egyházi, családi és erkölcsi életében oly felforgatás fog előidéztetni, mely annak létalapját fogja megingatni, sőt le is rombolni" — írták Ferenc Józsefnek a szerb főpapok, és kérték, hogy a fenyegető veszélytől óvja meg őket. Egyébként a kézhez kapott feliratot Wekerle csak dec. 29-én továbbította Bécsbe; e késedelméért aztán az 1894. jan. 2-i lf. elhatározással uraik.-i dorgálást kapott. (OL - K 26 1893 - 399, ill. 1894 - 47 (47.) A világi egyházpolitikai ellenzék az év elején még nem lépett fel teljes erővel, bár a kormánypártból történt három kilépés és a márc.-i költségvetési vita már jelezte a várható fejleményeket. Nyilatkoztak viszont a törvényhatóságok: döntő többségükben a kormányprogram mellett. Hasonló álláspontot foglaltak el a protestáns egyházak is, noha ezek általában kifogásolták az 1868:53. te. 12. §-ának tervezett hatályon kívül helyezését. Vö. Salacz, i.m. 223-251. p , a reformátusok álláspontjára: Csohány. 10 Erdélyben az 1848. évi erdélyi 4. te. törölte el a jobbágyságot és szüntette meg az úrbéres szolgáltatásokat, a földesurak kártalanításáról pedig az 1858. szept. 15-i császári nyílt parancs intézkedett. Ebben három olyan rendelkezés is szerepelt, amelyet a földesurak sérelmeztek, és 1859-ben, 1879ben, 1884-ben, 1888-ban, majd utoljára 1892-ben orvoslást is kértek a kormánytól, ill. az uralk.-tól, hogy 1. a Kincstártól haszonbérelt tizedek kárpótlás nélkül szűnjenek meg, 2. az általános kulcstól eltérően az úrbéri tizedek kárpótlásánál az éves nyershozadéknak ne 1/6-át, hanem 1/3-át vonják le kezelési költség címén, 3. a kárpótlási tőkék kamatozása csak 1858. szept. 15-től kezdődjék. Wekerle tvj.-a részben kielégítette az egykori földesurak igényeit: elrendelte a dézsmakárpótlást 1848. júl. 1-jei hatállyal, de az állam szűkös pénzügyi lehetőségeire hivatkozva a kamatokat a tőkeérték 30%-ának megfelelő összeg kifizetésével helyettesítette. (Összesen 2 221 120 Ft jutott a földesuraknak.) Wekerle csak 1894. jún. 27-én nyújtotta be tvj.-át, amelyet bizonyos módosítással fogadott el az Ogy. és az 1895:3. te. emelte tv.erőre. (OL - K 26 - 1892 - 1097, OL - K 2 - 1892/97 Tvj.-ok, 57.1193. cs./) — A te. végrehajtási rendeletét 1895. szept. 11-én adták ki. RT 1895. II. k. 45. p. 847