Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

15./8./ 1893. március 3. A kereskedelmi miniszter úr bejelentette, hogy a M. Kir. Posta-takarékpénztár csekk és klíring berendezéseinek az Osztrák Posta-takarékpénztár hasonló berendezéseivel leendő kapcsolatba hozatala iránt az osztrák kormánnyal tárgyalásokba szándékozik bocsátkozni. Helyeslőleg tudomásul vétetett.

6 23. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazása arra, hogy a védjegyek kölcsönös oltalmáról Romániával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze.

7 24. A tiroli gabonavám megszüntetésének ismételt követelése A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy Tirolban az ottani országos választmány 1866. december 28-án kelt utasítása szerint a gabonaneműek és hüvelyesek, valamint az ezekből előállított liszt után minden Star, vagyis fél bécsi mérő után 9 kr-nyi országos vám szedetik. A magyar kormány ez ellen már 1876-ban felszólalt, utalván arra, hogy ily vámnak a szedése a vám- és kereskedelmi szövetség szellemével és világos határozatával ellenkezik, melynek I. cikkének 2. bekezdésében az van mondva, hogy „a szövetség ideje alatt a két fél egyikének sem lesz joga azon forgalmi tárgyakra, melyek az egyik fél területéből a másik fél területére vitetnek, bárminemű beviteli, kiviteli vagy átviteli vámilletéket vetni, és evégből közbenső vámvonalat állítani."

8 Az osztrák kereskedelmi miniszter többszöri sürgetés után 1877. január 31-én kelt átiratában erre azt válaszolta, hogy a tiroli gabonavám tisztán belső adó természetével bíró illeték, mely nemcsak a külföldi, hanem a belföldi gabona után is szedetik, mégpedig azon mennyiségek után is, melyek a Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságokból és Országokból vitetnek be Tirolba, s tekintve a vám- és kereskedelmi szövetség I. cikkének 3. bekezdését, mely szerint „bárminemű és bárki részére szedett belső adókkal az egyik fél a másik fél területéből bevitt cikkeket csak oly mérvben terhelheti, amilyenben ily adókkal saját területe hasonló iparkészítményeit, vagy termékeit terheli", a kérdéses országos vám által a vám- és kereskedelmi szövetséget megsértettnek nem látja, s miután ezen országos vám Ő Felségének 1854. május 22-én kelt legfelsőbb elhatározása által a föld-tehermentesítési adósságból Tirolt terhelő egyharmad rész fedezésére rendeltetett, az mindaddig meg nem szüntethető, míg a föld-tehermentesítési adósság teljesen törlesztve nem lesz, ami 1895 végén fog bekövetkezni. A volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1877. május 5-én kelt átiratában ennek ellenében felhozta, hogy a kérdéses országos vám csak akkor volna a vám- és kereskedelmi szövetség szavai szerint igazolható, ha nemcsak az osztrák többi tartományokból jövő, hanem a Tirolban termelt gabona és liszt is alávettetnék ezen belső adónak; mert ellenkező felfogás szerint Magyarországban például gyapjú841