Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

13./6./ 1893. február 13. delete léptette életbe (RT 1893. 1966. p.). — Hatásáról képet nyerhetünk a Tengerészeti Hatóság 1895. ápr. 17-i pro domojából. Eszerint: a segélyezés szűk mérve megakadályozta azt, hogy a szabadhajózási flotta kezdettől jelentékenyen gyarapodjék, másrészt, hogy a meglevő hajók a kitűzött célnak megfelelően Fiume előnyére új összeköttetéseket teremtsenek. OL - K 228 - 1898 - 6. t. 15 815(18 465/1895). 6 A román külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 3. 9. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 7 A tapogatózó tárgyalásokra vonatkozó iratokat Id. OL - K - 178 - Külkereskedelmi ügyek - 1893 229. — Bécsben 1893. jan. második felében tartottak közös vám- és kereskedelmi konferenciát az ügyben. OL - K 255 - 1893 - 6. t. - 278. 8 Bethlen már 1891 végén megtette az első lépéseket, hogy tervét végrehajtsa, amelynek célja egy erős birtokos középosztály megteremtése lett volna 200-1000 katasztrális holdas ún. farmbérletek létesítése útján. E célra a korlátolt forgalmú (kincstári, vallás- és tanulmány alapi, hitbizományi, községi, közbirtokossági és egyházi) birtokok egy részét kívánta igénybe venni önkéntes felajánlás alapján. Megkereste a vkm.-t, majd 1892 aug.-ában a püm.-t is. Csáky elvi egyetértése után Bethlen 1892-ben már majorterveket is kidolgoztatott (Id. OL - K 178 - 1892 - 1476), ezután pedig elkészíttette igen részletes, 27 oldalas mt.-i előterjesztését „A korlátolt forgalmú birtokoknak megfelelő kezelése, valamint a kincstári és egyéb állami kezelés alatt álló birtokokon való farm-rendszerű hosszúbérleteknek meghonosítása, illetve betelepítése" tárgyában, mellékletben „A korlátolt forgalmú birtokok kimutatása és Magyarország területének mívelési ágak szerinti megoszlása" című, 1893 elején megjelent FM-i kiadvánnyal. (Ld. OL - K 178 - 1893 - 512., ill. OL - K 255 - 1893 - 4. t. - 616.) — Bethlen az előterjesztésben felvázolta a közel 17 millió holdnyi kötött földterület bizonyos részeinek felhasználási lehetőségeit az arányosabb birtokmegoszlás elérése és „az előbbi nemzedékek életerős középbirtokos osztályá"-nak pótlása érdekében. (Az adatok szerint a 200-1000 katasztrális holdas birtokok területi aránya ekkor nem érte el a 15%-ot.) „A korlátolt forgalmú nagybirtoknak házilag nem kezelt része legalkalmasabb talaja lehetne a hosszú tartamú farmbérleti rendszer útján egy agrár alapon nyugvó eiőteljes középosztály megteremtésének, mely birtokán élve azt szakértelemmel és kellő belterjességgel kezelné. Ezen rendszer módját nyújtaná annak is, hogy a jelenleg túltömött jogi pálya helyett a rövidebb tanulmányt igénylő, jobban jövedelmező, a gyorsabb családalapítást lehetővé, sőt szükségessé tevő gazdasági pályát keresné föl a mai középosztály sarjadékának egy része" — hangoztatta az előterjesztés. Bethlen a következők határozati kimondását kérte a mt.-tól: ,,a.) Az állam közvetlen kezelése alatt álló mezőgazdasági birtokoknál, úm. a kincstár, vallás- és tanulmányalap birtokainak eladásánál, valamint azok bérbeadásánál a középbirtok fejlesztése és a hosszú tartamú farmbérlet meghonosításának elve tartandó szem előtt, b.) A községek tulajdonát képező mezőgazdasági földbirtok célszerű és szakszerű kezelésének előmozdítása céljából lépjen érintkezésbe a belügyminiszter úr a földmívelésügyi miniszterrel a követendő eljárás együttes megállapítása végett; szem előtt tartván, hogy a célszerű kezelés mellett a túlságosan nagy községi birtokokon a telepítés önálló községek létesítésére előmozdíttassék. c.) A főpapi, káptalani és szerzeti fekvő vagyon kezelésénél, amennyiben az nem házilag történik, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr felügyeleti jogát akként gyakorolja, hogy csakis a hosszú bértartamú farm bérletek kötését hagyja jóvá. d.) Az igazságügy-miniszter a létesíteni szándékolt családi hitbizományoknak Ő Felsége általi engedélyezésénél addig is, míg e tekintetben a törvény fog intézkedni, egyik figyelembe veendő körülménynek tekintse az illető vármegyében már létező hitbizományok területi arányát a vármegye összes területéhez; túl nem léphető maximumnak véve a vármegye területének 12%-át azon kikötéssel is, hogy a birtok 2/3 része erdőből álljon; [vö. 1892. febr. 14./6.] végre e.) Minden alkalommal, midőn valamely földbirtok a korlátolt forgalmú birtokok egyik-másik kategóriájába vonatni céloztatik és erre az állam ellenőrzési joga kiterjed, az engedélyezésnél mindig irányadóul vétessék, hogy az illető vármegye területének mily hányada képez már kötött birtokot; nem lévén kívánatos, hogy az illető hányad túlságosan nagyra növekedjék." 9 A mt. állásfoglalásáról jk.-i kivonatot kapott a fm., a vkm., a püm. és a büm. Ennél több lényegében nem történt. 1893. márc. 25-én a következő szöveg került az ügy aktájára: „Miután ez idő szerint intézkedés szüksége fönn nem forog, az ügyiratok ad acta teendők." OL - K 178 - 1893 - 512. 833