Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

7742./ 1892. december 27. 17. Az állandó Országház belső berendezésének költségvetése

12 A miniszterelnök úr bemutatta az állandó Országház belső berendezésének költségvetését, mely kétmillió kétszázezer (2 200 000) Ft-ban — mely összegben azonban a művezető építésznek a belső berendezési munkálatok után járó mintegy 120 000 Ft-nyi tiszteletdíja, valamint az előterjesztésben felsorolt munkák, úm, a.felvonó készülékek (lift), a. villamos világítás, berendezése, a világító tárgyak úm. csillárok, lámpák falikarok beszerzése, a villamos csengettyűk, tefefon. ablak közötti. függönyök, vagy .egyéb apró a berendezéshez tartozó tárgyak nincsenek beleszámítva — jóváhagyatott, s egyúttal megállapíttatott, hogy e költségek iránt a törvényhozás határozata az 1894. évi állami költségvetésben kéressék, a munkálatok pedig akképpen osztassanak be, hogy az Országház építésére eddig évenkint fordított összeg a belső berendezés költségei miatt ne nagyobbodjék. Jegyzetek a Tarkovich beszúrása. b Tisza 1893. jan. 12-i beszúrása, kézjegyével igazolva. 1 Az állás Lukács György 1892. aug.-ban bekövetkezett halálával üresedett meg. Jósikát — a büm. jan. 4-i előterjesztésére — 1893. jan. 10-én nevezte ki az uraik. OL - K 148 - 1894 - II. B. t. - 2103. 2 Ld. még 1892. okt. 28./11., dec. 18/3., 1894. okt. 29.Í22. — Csáky dec. 28-i előterjesztésére az uraik. 1893. jan. 4-i lf. elhatározásával nevezte ki a kir. biztosokat. (OL - K 20 - 1892 - 1104, Uo. 1893 - 8.) — Az 1893 első felében összeült zsinat a következő jelölést tette: 1. Mihályi Viktor lugosi püspök, 2. Moldován János balázsfalvi kanonok, 3. Rusz János nagyszebeni esperes-lelkész. E jelölés a kormány számára nem volt a legkielégítőbb. Arra számított ugyanis, hogy Szabó János szamosújvári püspök is bekerül a jelöltek közé. A kabinet mégsem fogadta el Pável Mihály püspök javaslatát, hogy az uraik, hívjon össze új zsinatot, hanem először Rusz kinevezését ajánlotta. Ferenc Józsefeire felvilágosítást kért, főleg Mihályiról. Wekerle Pápay kabinetirodai titkárhoz írt 1893. júl. 2-i levelében — támaszkodva a krassó-szörényi főispán kedvező információira — kifejtette, hogy Mihályi, mellőzése esetén, könnyen ellenséggé válhat, ezért a vkm. a f. hó 15-én tartandó mt.ban öt javasolja; majd hozzátette: Mihályitól kívánatos lenne kinevezése előtt kötelező ígéretet venni, hogy „minden agitációval szemben határozott állást fog foglalni, s egész befolyását latba fogja vetni. Hieronymi büm. szerint ezelőtt hat héttel Mihályi hajlandó volt ily irányú kötelező nyilatkozatot írásban is adni." (OL 1 34 - Hivatali iratok - 1893., Pável jún. 25-i és Wekerle júl. 2-i levele.) — A valóságban még több, mint egy évet kellett várni a mt.-i előterjesztésre. 3 Ld. még 1890. júl. 4/3., szept. 21./2., szept. 28/7., nov. 6/4., 1891. jan. 9/17., jún. 3/5., 1894. dec. 9/28, — Az 1892. évi költségvetés 186 310 Ft-ot biztosított a fíloxéra elleni védekezésre (1892:14 te, átmeneti kiadások, VII. fejezet 1. cím). 4 Bethlen 1893. jan. 14-én terjesztette bejelentését az Ogy.-nek. Ebből kiderült, hogy a szigetközi érdekeltség ugyan az 1886-ban tartott értekezleteken kifejezést adott társulat-alakítási szándékának, azonban az 1888. ápr. 23-i közgyűlés többsége az alakulás ellen szavazott. Ezt követően Győr vm. alispánja kérte a társulat hivatalból történő megalakítását, de a miniszter akkor még nem fogadta el a bemutatott műszaki terveket. 1892. máj. 14-én újabb közgyűlésre jöttek össze az érdekeltek, akik — a rájuk váró nagy terhek miatt — ismét az alakulás ellen nyilatkoztak. Bethlen ezt és a mt. határozatát követően 1893 elején hivatalból hívta életre a társulatot, és vezetésére 2 évre miniszteri biz815