Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
6./41./ 1892. december 19. útján van fedezve, s csak 51% erejéig volnának 75% minimális árfolyammal 5%-os elsőbbségi részvények kibocsátandók. 12 A kívánt felhatalmazás megadatott. 7. A vármegyék javadalmazásának felemelése az állami tisztviselők fizetésének rendezése kapcsán 13 A belügyminiszter úr előterjesztette javaslatát, mely szerint a vármegyéknek személyi illetményekre fordított javadalmazása a vármegyei tisztviselők illetményeinek javítása érdekében 1893 kezdetétől számított hatállyal 10%-kal felemelendő volna. Jóváhagyatott, s elhatároztatott, hogy az erre vonatkozó határozmányok az állami tisztviselők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatba külön fejezetben illesztessenek be. 14 Jegyzetek a Az itt következő „s" szót tollal áthúzták, b Az itt következő „csak" szót tollal áthúzták, c-d Tarkovich beszúrásai. 1 A 19 lapos röpiratot Id. OL - K 149 -1893 - 3. t. - 29. 2 A lap egyes lefoglalt példányait Id. OL - K 149 - 1893 - 3. t. - 640. 3 Az utóbbi 4 nyomtatványra nem maradt fenn irat a BM Lt.-ban. 4 Az intézkedésre — a kerm. átirata nyomán — dec. 10-én került sor. Lukács ebben az átiratában a következőket idézte a lap egyik cikkéből: „A Szt. István koronája alatti románok fényes nappal megfosztatnak vagyonuktól, munkájuktól és nemzetiségüktől, azok pedig, akik megvédelmezni merik magukat nem dinamittal, de kegyelmet kérve a jóságos császártól és a magyar kormánytól, börtönökbe záratnak. Alusztok-e románok? Ébredjetek már, a kés a csontig hatolt." OL - K 148 - 1894 -III. t.-3719(886/1892). 5 Utóbbi két lapra nem maradt fenn irat a BM Lt.-ban. 6 A millennium ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. máj. 30. 15. jegyzet. 7 Ld. még 1890. ápr. 11./6., 1891. szept. 6./3., dec. 18./L, 1892. dec. 2./5. 8 Az uraik. — Lukács 1893. ápr. 6-i előterjesztésére — 1893. ápr. 21-én engedélyezte a szerződés megkötését. Ez az ápr. 25-i társasági közgyűlés és a kerm. máj. 28-i jóváhagyásával történt meg. A MÁV visszamenőleges hatállyal 1892. jan. l-jétől vette át az üzletkezelést. 1893-1894 folyamán a mozdonyok, vagonok és a műhelyek tárgyában is egyezmények jöttek létre a MÁV és a társaság között. Iratok: OL - K 229 - 1894 - 21. t. -1092. 9 Ld. még 1892. márc. 20./5. 10 Az 1892 szept.-ében kelt ajánlatot és egyéb iratokat ld. OL - K 228 - 1892 - 2. t. - 71 153. — Lukács 1893. febr. 23-i előterjesztésében kérte az uraik, engedélyét a szerződés megkötésére. Indoklásként elsősorban arra hivatkozott, hogy a fiumei kikötő fejlesztése megköveteli a tíz éve megszűnt hajóépítő-ipar újjáélesztését és egy nagy tengeri hajók javítására is alkalmas úszódokk építését. Ferenc József 1893. márc. 8-i engedélye alapján ápr. 2-án kötötték meg a végleges szerződést, a mt.-i jk.-ben említett feltételekkel. Végül a fiumei Bergudi-öbölben épült fel a hajógyár és a csúszda (mindkettő 1894-ben készült el), míg az úszódokk 1894. ápr.-máj.-ban került vízre, és szept. folyamán helyezték el a Mária Terézia móló mellett. Iratok: Uo. - 1897 - 2. t. - 36 793. 11 A vonal kiépítésére a Csetnek-völgy fontos iparvállalatai (érctelepek, vasipar, rokfalvai és nagyszlabosi papírgyár, pelsőci cellulózgyár) kínálták a lehetőséget. Neumann 1891 elején kapott elő811