Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

63./11./ 1894. május 3. létezhet lóverseny, lóverseny nélkül pedig nincs egészséges és biztos irányú lótenyésztés. Ugyanakkor a „félrevezetett közönség" megnyugtatása érdekében szükségesnek vélte a totalizatőr törvényhozási szabályozását olyképpen, hogy az intézményt kezelő egyesület köteles legyen a tiszta jövedelem bizonyos hányadát közvetlen lótenyésztési célokra (tenyészanyag-vásárlásra) a FM rendelkezésére bocsátani. Ezeken az elveken épült fel a mt. elé terjesztett tvj., amely kimondta, hogy a fm.nek a püm.-rel egyetértésben kiadott előzetes engedélye nélkül tilos a lóversenyekre való üzletszerű és nyilvános fogadás (bukméker, fogadási iroda) vagy a kölcsönös fogadások közvetítése (totalizatőr); továbbá, hogy a totalizatörre feltett összegekből 6%-ot a verseny rendezőjének javára, 4,5%-ot az állam javára lótenyésztési célokra, 1,5%-ot pedig jótékonysági célokra levonnak, és csak az ezután fennmaradó összeg képezi a nyereményalapot. Bethlen máj. 26-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyen a tárgyalások során egy lényeges módosítás történt: külön illetéket szabtak ki a bukmékerekre és a fogadási irodákra is. A javaslatot az 1894:29. te. emelte tv.erőre. OL - K 255 - 1892 - 2. t. - 690, Uo. - 1894 - 2. t. - 294, 299, 921, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 53. (293. es.), KN (1892-97) 19. k. 81., 231., 322-323., 325-334., 338-339., 366-367. p. 11 Vö. 1893.febr.l3./13. 12 A kerm. máj. 17-én nyújtotta be a tvj.-ot, amely a győri, a szabadkai, a szolnoki, a hatvani állomásoknak, a Vág-völgyi vonal állomásainak, a Bp. Ferencvárosi és a Rákosrendező pályaudvaroknak kibővítését, valamint a Vác-Esztergom vonal hídjainak felújítását célozta. A Ház által máj. végén elfogadott tvj.-ot az 1894:19. te. emelte tv.erőre. OL - K 2 - 1892/97 - Tvj .ok, 50. (292. es.), KN (1892-97) 18. k. 370. p., 19. k. 3., 71-75., 83., 219. p. 13 Az üzletvezetőség felállításáról Szombathely városával júl. 2-án kötött, a kerm. által szept. 14-én jóváhagyott szerződést Id. OL - K 229 - 1894 - 11. t. - 20 904. (A Bp. Duna-jobbparti, Dunabalparti és Déli Üzletvezetőségek közül az utolsónak említett szűnt meg.) 14 Ld. még 1890. jún. 13./10. — A Gellért-hegyi citadella megszüntetéséért indított harccal párhuzamosan a kiegyezés után mozgalom bontakozott ki a bp.-i közös katonai laktanyák (Újépület, belvárosi Károly-laktanya, a várbeli József-, a budai Fő és Királyhegy (ma: Bem József) utcák sarkán álló Flórián-laktanya) felszámolásáért is. E mozgalomban a nemzeti érzelem mellett egyre nagyobb szerepet játszott az a tény, hogy a laktanyák, főleg az Újépület hatalmas tömbjei igen komoly akadályt gördítettek a rohamosan fejlődő főváros rendezése elé. Az Újépület esetében a lebontás és a terület újrahasznosítása merült fel, amit a főváros már 1885-ben javasolt, 1890-ben pedig a Magyar Mérnök és Építész Egylet pályázatot is kiírt a tárgyban. A Károly-kaszárnyát a hivatalait 13 épületben elhelyezni kényszerülő főváros városháza céljaira szerette volna megszerezni. (Erről 1889-ben kgy. határozat is született.) A közös hadügyi kormányzat a 80-as évek végén — megfelelő ellenszolgáltatásért — már hajlandóságot mutatott az objektumok feladására, néhány év múlva pedig a konkrét megállapodások is létrejöttek. Ezek eredménye volt a mt. elé került tvj., amelyben a püm. felhatalmazást kért arra, hogy az Újépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanyákat, valamint a Gellért-hegyi erődöt a közös hm.-től átvehesse és eladhassa, a befolyó összegekből pedig 6,4 millió Ft-ot a közös hm. rendelkezésére bocsáthasson új laktanyák építésének céljaira; továbbá, hogy a Károly-kaszámyát 5,6 millió Ft-ért átadhassa a fővárosnak. Lényeges rendelkezése volt a tvj.-nak az, hogy amennyiben a főváros megveszi a kaszárnyát, az Újépület és a Citadella ingyen megy át tulajdonába. Wekerle máj. 9-én nyújtotta be a javaslatot, s azt a Ház máj. 30-án már el is fogadta. Tv.erőre emelte az 1894:20. te. (OL - K 150 - 1892 - V. 1.1. - 26 697, OL - K 255 - 1893 - 12. t. 2076, OL - K 2 - 1892/97 - Tvj.-ok, 48. /292. cs./, KN /1892-97/ 18. k. 302-303. p., 19. k. 29., 7581., 83., 219. p.) — A Főv. Közm. Tan. 1897-ben vette át az Újépületet és a Citadellát. Előbbit a század végén valóban lebontották, s helyén alakították ki a Szabadság teret. Bár a te. egyértelműen kimondta a Citadella lerombolásának kötelezettségét is, a lebontásra végül nem, csupán jelképes, az erődjelleget megszüntető bontásokra került sor. Siklóssy 263-279., 430-433. p. 1005