Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

51./44./ 1893. december 23. „1. Kijelentem, hogy osztrák nemességnek magyar állampolgárok részére való adományozása vagy osztrák nemességnek magyar állampolgárra átruházása jövőre helyt nem foglalhat. 2. Dicső emlékű elődöm, I. Ferenc magyar király által 1804. évi augusztus hó 15-én és 1807. évi május hó 2-án és december hó 15-én kiadott, s a magyar állampolgár tisztek nemesítésére vonatkozó rendeleteket akként bővítem ki, hogy Hadseregem magyar állampolgár tisztjei, valamint magyar Honvédségem és a magyar Csendőrség tisztjei 30 évi tettleges kifogástalan katonai szolgálat alapján a magyar nemesség adományozását kérelmezhessék, a kérelem érdemére vonatkozó javaslat megtételét azonban ily esetben is magyar minisztertanácsomnak tartom fenn. 3. Elrendelem, hogy dicsőségesen uralkodó elődöm, Mária Terézia császárné és magyar királynő által 1757. június hó 18-án alapított katonai vitézségi rendemmel járó rangemeléseknél az illető kérelmes állampolgári minősége legyen irányadó, és az említett rendemmel ezután kitüntetendő magyar állampolgár katonatisztek egyedül a magyar báróságot kérelmezhessék. Felhatalmazom magyar belügyminiszteremet, hogy jelen elhatározásomat a rangemelésekre vonatkozó katonai szabályzatoknak megfelelő átdolgozása céljából közös hadügyminiszteremmel és magyar honvédelmi miniszteremmel másolatban közölhesse." Jegyzetek 1 A jk.-et az uraik, megjegyzéssel vette tudomásul: „Ezen jegyzőkönyv tartalmát tudomásul vettem, fenntartván azonban a 36. pont alatti tárgyat illetőleg elhatározásomat, az e részben teendő külön előterjesztésre. Kelt Budapesten, 1894. évi jan. hó 21-én. Ferenc József [s.k.] la Tóth Elek halála következtében a Fh. élethossziglani tagjainak száma 1893 végén 42 főre olvadt. Az egyházpolitikai küzdelmek (vö. 1893. nov. 6.) csúcspontjának közeledtével a kormánynak szembe kellett néznie azzal, hogy a Fh. többsége várhatóan ellenzi majd a javaslatokat. Az 5 élethossziglani tag kinevezését 1893-ban a kormány teljesen ennek a szempontnak rendelte alá: csak a politikája (egyházpolitikája) iránt egyértelműen elkötelezett személyeket ajánlotta az uralk.-nak. Dec. 18-án kelt felségelőterjesztésében Wekerle mindezt világosan kifejezte. — Ferenc József dec. 21-i lf. elhatározásával nevezte ki a javasolt személyeket. HHStA, Wien, Kabinettsarchiv, Kabinettskanzlei, K. 19. 5346/1893. — Vö. 1894. jún. 11./2. 2 bá. még 1893. máj. 15./4., nov. 14./3., dec. 2,/8. 3 A kszkm. —jan. 1-jei előterjesztése alapján — 1894. jan. 2-án kapott felhatalmazást az uralk.-tól arra, „hogy Jókai Mórnak írói pályája 50. évfordulója alkalmából jókívánataimat és az irodalom terén szerzett kiváló érdemeiért teljes elismerésemet fejezze ki." Tisza Lajos ezt jan. 2-án írásban tolmácsolta Jókainak. OL - K 20 - 1894 - 8. 4 Lá. még 1892. jún. 17./13., okt. 28.Z26. 5 Ld. még 1890. nov. 19./L, 1891. okt. 13./8., 1892. nov. 28J5. — Az 1890. évi egyezmény nem szabályozta azt, hogy az eredetileg nem csatlakozott országok miként léphetnek be a nemzetközi szervezetbe. E hiányosság felszámolására az 1893. jún. 15.-20. között Bernben tartott nemzetközi értekezlet egy pótnyilatkozatot fogadott el. A tvj. e nyilatkozat becikkelyezése céljából született. Ogy. elé terjesztésére most is a közös küm. kért és kapott engedélyt. (OL - K 230 - 1893 - 3. t. 1625.) — Lukács 1894. jan. 18-án nyújtotta be a javaslatot, amelyet a Ház máj. végén vita nélkül 963