Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

47740./ 1893. november 14. 14. A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazása arra, hogy az egységes elméleti jogi államvizsga behozataláról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze.

7 20. A honvédelmi miniszter felhatalmazása arra, hogy a csendőrtiszti állomány kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze.

8 Jegyzetek 1 Vö. 1893. okt. 30./9. — Vértesyt nov. 19-i lf. elhatározásával nevezte ki az uraik. Bp.-i Közi., 1893. nov. 28. 2 Ld. még 1890. ápr. 24/11., aug. 8./12., szept. 28/5., 1892. szept. 16./12., 1894. jún. 24J9. 3 Ld. 1890. máj. 30./20. és a továbbiak. 4 A millenniumi kiállítás képzőművészeti részének elhelyezésére több terv született. Szűk volta miatt hamar elvetették az 1885. évi kiállítás alkalmából épült városligeti műcsarnok felhasználását. Később egy ideiglenes csarnok létesítésére gondolt a kormány az Andrássy út városligeti torkolatánál.' Eközben érkezett be a Ker. Min.-ba az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társaság 1893. febr. 6-i emlékirata: ebben a társaság — az említett területen — egy állandó új műcsarnok építését szorgalmazta, mivel a tulajdonát képező, 1877-ben épült Andrássy úti csarnok már nem elégítette ki az igényeket. E memorandum alapján kezdődtek meg a tárgyalások, és jött létre okt.-ben egy elvi megállapodás, amely szerint: a kerm, bérbe veszi az Andrássy úti régi műcsarnokot, s a bérösszeg szolgál majd az új csarnok felépítésére. OL - K 231 - 1894 - 5. t, - 1660 (44, 246, 50 731, 56310, 73 333/1893). 5 Ld. még 1893. dec. 2./6., 1894. ápr. 16/21. 6 Ld. még 1893. máj. 15/4., dec. 2/8., dec. 23/5. 7 Az 1883:1. te. rendelkezései értelmében az elméleti jogi képzettség igazolására a jogtudományi és az államtudományi doktori (tudori) szigorlatok, míg a gyakorlati jogi pályákra a jogtudományi, a közigazgatási pályákra pedig az államtudományi államvizsgák szolgáltak minősítő (képesítő) előfeltételül. Közigazgatási pályára képesített: az ügyvédi oklevél, az állam- vagy jogtudományi tudorság, az államtudományi államvizsga sikeres letétele a jogi 4 éves tanfolyam (egyetem, jogakadémia) elvégzése után. (A vonatkozó jogszabályok: Közigazgatási döntvénytár... 973-982. p.) — E meglehetősen bonyolult képesítési rendszernek számos hátránya volt. Csáky tvj.-a — orvosolandó e problémákat — a két szigorlat és két államvizsga megszüntetése mellett egy új, egységes elméleti jogi államvizsgát kívánt, amely a jogi és államtudományi képzés összes főtárgyaira kiterjed. Az új rendszer bevezetése feltételezte a jog- és államtudományi doktorátusok képesítő jellegének megszüntetését, s hogy ezek a jövőben tisztán tudományos fokozatok lesznek. (OL - K 26 - 1893 2517.) — Csáky dec. 12-én az Ogy. elé terjesztette ugyan a tvj.-ot, de annak tárgyalására nem került sor. (KN /1892-97/ 15. k. 241. p.) — Az új vkm., Eötvös Loránd ugyanis — félve pl. a színvonalcsökkenéstől — több ponton nem értett egyet a javaslat rendelkezéseivel, és ezért visszavonta azt. (Kifogásolta pl, hogy a tvj. a vizsga előfeltételéül nem kötötte ki a jogi végbizonyítvány megszerzését; továbbá, hogy nem biztosította kellően az állam befolyását a felekezeti jogakadémiákra.) A javaslat ügye a következő kormányok idején sem került le a napirendről, de tv. egyik tervezetből sem lett. Iratok: OL - K 148 - 1904 - 19. t. - 4792. 8 Ld. még 1893. okt. 21/1., 1894. ápr. 3/11. — AM. Kir. Csendőrség tisztjeit korábban a Ludovika Akadémia „szabadságolt állományú tisztképző tanfolyama"-n képezték ki, e lehetőséget azonban az 947