Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1893. szeptember 7. 37./30./ ruházásokra. A MÁV Igazgatóság júl. 21-én terjesztette fel a jelentést, amelyben a következő szükségleteket mutatta ki: Összes szükséglet Ebből 1894-ben teljesítendő Ft Ft Vasúti műhelyek építésére, bővítésére 16 280 000 1920 000 Vontatási telepek bővítésére 4 060 000 215 000 Mozdonyok beszerzésére 13 735 071 3 000 000 A fiumei pályaudvar és kikötő bővítésére 14 655 000 1 300 000 Állomások bővítésére 565 000 565 000 Összesen: 49 295 071 7 000 000 Lukács döntése értelmében az 1894-re kérendő hitel összege félmillióval emelkedett. Az előterjesztéssel egyidejűleg összeállították a hitelt kérő tvj. tervezetét is, amelyet a püm. tájékoztatásul még a mt. ülése előtt megkapott. Uo. (54 193/1893). 14 A határozat értelmében szept. 19-én elkészült a kerm. részindoklása a püm. által benyújtandó tvj.hoz, és azt megküldték Wekerlének. (Uo. /69 063/1893/, OL - K 255 - 1893 - 3. t. - 2715.) — Lukács ebben kifejtette: a MÁV forgalma annyira megnövekedett, „hogy immár elodázhatlanul bekövetkezett azon időpont, melyben a nagy mérveket öltött forgalom akadálytalan ellátásáról, s az e részben máris beállott nehézségek és zavarok megszüntetéséről gondoskodni kell. Ugyanez a helyzet a fiumei kikötőre nézve is, melynek forgalma szintén évről évre fokozatosan emelkedik". Lukács addig is, amíg a teljes szükségletet megfelelő államkölcsönnel fedezik, az 1894-96. évekre munkatervet dolgoztatott ki, amely szerint 3 új vasúti műhely létesítésére 6,5 millió, külső műhelyek bővítésére, fiókmühelyek felállítására 8,2 millió, a Bp.-i Északi Főműhely és a Keleti pályaudvar kocsijavító műhelyének bővítésére 1,2 millió, a zágrábi műhely kiegészítésére 350 ezer, vontatási telepek bővítésére 4060 ezer, 320 mozdony beszerzésére 12,1 millió, a fiumei állomás, ill. a kikötő bővítésére 14,7 millió és állomások fejlesztésére 565 ezer Ft-ot szánt. Ez összesen kb. 47,5 millió Ft fedezetet kívánt. Az egy év alatt megvalósítható beruházások 7,5 milliót igényeltek. Egy részüket már elkezdték, kb. 2 millió Ft-ot ténylegesen felhasználtak. 15 Ld. még az előző jk.4 pontot. 16 A szept. 4-én készült részletes mt.-i előterjesztés fogalmazványát Id. OL - K 229 - 1894 - 11. t. 9981 (ad 54 193/1893). Ebben az ügyiratban található Lukács intézkedése is a mt. döntésének realizálásaérdekében. 17 A tárgyalások már 1891-ben megindultak a kávétároló létesítése érdekében. 1893. okt. 8-án Ferenc József is jóváhagyta az építés tervét, s így a fiumei kikötőben rövidesen elkészülhetett a raktár. (Iratok, köztük a részletes mt.-i előterjesztés: OL - K 228 - 1895 - 8. t. - 21 813.) — A nagy költségekkel felépült raktár végül csak csekély mértékben lendítette fel a fiumei kávéimportot. Vö. Magyarország vármegyéi, Fiume, 243. p. 18 Az önálló magyar külkereskedelmi árustatisztika megszervezéséről az 1881:13. te. intézkedett olyképp, hogy előírta: a Magyar Korona Országainak területéről vasúton és hajón kivitt, ill. oda behozott árukról — a feladási és rendeltetési helyet, az áru megnevezését, mennyiségét és értékét feltüntető — nyilatkozatot kell kitölteni, és azt a statisztikát összeállító Orsz. Statisztikai Hivatalnak megküldeni. Kivitel esetén a feladó, behozatal esetén az illető vasúti vagy hajózási vállalat gondoskodott a nyilatkozatok kiállításáról. Külön-külön statisztikát ugyanis Ausztria nem kívánt szervezni, és egy forgalmi zárvonal létesítése a határon pedig igen költséges lett volna. Eleinte bevallás alapján állították össze a forgalom értékstatisztikáját is, de 1883. nov.-ben a FIK Min. rendelete megszüntette ezt a gyakorlatot, és a forgalomban szereplő áruk értékének meghatározását az újonnan szervezett Magyar Áruforgalmi Statisztikai Állandó Értékmegállapító Bizottság hatáskörébe utalta. E statisztikai rendszer hiányosságai tíz év alatt sorra kiütköztek. Pl. pontatlannak bizonyult a forgalom egyes országok közötti megoszlásának kimutatása, a statisztika nem ölelte fel a magyar-osztrák és boszniai határ országúti forgalmát, és nem nyújtotta az áruk kimerítő részletezését. Adott szervezetében nem láthatta el megfelelően feladatát az Értékmegállapító Bizottság sem. Az Orsz. Statisztikai Hivatal ezért — Baross Gábor utasítására — már 1891-ben tervezetet készített az 1881.
