Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16.-1895. január 13. 2. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

36./29V, 37./30./ 1893. július 24., szeptember 7. vaslatot Ő Felsége legfelsőbb engedélyének kieszközlése után annak idejében az Országgyűlés elé terjessze.

2 Jegyzetek 1 A közigazgatási bíráskodás ügyére vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. szept. 1. 11. jegyzet. 2 A mt.-ban elhatározott módosításokat szept. elejére vezették át a tvj.-on. (Indoklással együtt Id. OL - K 148 - 1893 - III. t. - 3596.) — A 209 szakaszból álló javaslat három részre tagolódott. Az I. rész tartalmazta a szervezeti rendelkezéseket. Eszerint: „A közigazgatási hatóságok intézkedései és határozatai által okozott sérelmek orvoslására közigazgatási bíróságok szerveztetnek, éspedig a.) egyegy »elsőfokú közigazgatási bíróság« minden vármegye székhelyén és minden törvényhatósági joggal felruházott városban; b.) egy »királyi felső közigazgatási bíróság« Budapesten". (1. §.) Az elsőfokú bíróság elnöke a főispán (Bp.-en a főpolgármester), tagja az alispán (thj. városban a polgármester), a tiszti ügyész és ezek helyettesei, továbbá a törvényhatósági bizottság által saját kebeléből 3 évre választott 3 rendes és 3 póttag. A felsőfokú közigazgatási bíróságba külön osztályként beolvad a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság. Elnöke a Kúria elnökével egyenlő rangban áll, ítélöbíráit a király nevezi ki. A II. rész taxatíve sorolta fel a közigazgatási bíróságoknak illetmény- és nyugdíj, közegészségügyi, vallási és népoktatási, vízjogi és vám-, vasúti, állategészségügyi, erdészeti, vadászati, halászati, cseléd- és munkás-, valamint adó- és illetékügyekre kiterjedő, érdemben döntő hatáskörét. A javaslat III. része az eljárási szabályokat foglalta össze. — Hieronymi szept. 5-én terjesztette Ferenc Józsefeié a tvj.-ot bőséges indokolás kíséretében. Ebben a büm. többek között kifejtette: Magyarországon nem megsemmisítő, hanem érdemben döntő hatáskörrel felruházott és a rendes bíróságoktól elkülönülő kétfokozatú közigazgatási bíráskodás bevezetése a célszerű, mert így biztosítható pl. az önkormányzati elemek bevonása. Jelezte: a hatáskör nem terjedhet ki a közigazgatási hatóságok minden határozatára, „mert számos közigazgatási intézkedésnél a törvények világos rendelkezései szerint a célszerűség lévén a döntő szempont, ezen célszerűség megítélésére kizárólag a közigazgatásért felelős kormány van hivatva", s ezért választották elvi általánosítás helyett a hatáskör taxatív felsorolását. (A bíróság hatásköre nem terjedhetett ki pl. olyan ügyekre, amelyek Ausztriával közös elintézés alá estek.) Az uraik. okt. 11-én engedélyezte a tvj. benyújtását, amire nov. 29-én került sor. A Ház különbizottságot küldött ki a javaslat előzetes tárgyalására. Uo., KN (1892-97) 14. k. 451. p., 15. k. 62-63., 234. p., 16. k. 27. p. 37J30J 1893. szeptember 7. 2. A miniszterelnök felhatalmazása arra, hogy az Állami Számvevőszék belszervezeterol, ügykezeléséről és az állami adósságok ellenőrzésére vonatkozó hatásköréről szóló 1880:66. te. 1. §-át módosító törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze.

1 905