Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

121./22./ 1892. szeptember 10. Jegyzetek a A 15. pontot nem közöljük. 1 Gajzágót — saját kérésére — szept. 22-én mentette fel az uraik. OL - K 20 - 1892 - 732. 2 1891 máj.-ában a bukaresti Liga Culturalâ „A román egyetemi hallgatók emlékirata" címen emlék­iratot adott ki a magyarországi és erdélyi románság sérelmei ügyében. Júl.-ban megszületett a ma­gyar egyetemi ifjúság „Válasz"-a, majd 1892 júl.-ában több nyelven megjelent a román főiskolások „Replica"-ja (Die rumänische Frage in Siebenbürgen und Ungarn. ... Druck des typographischen Anstalt in Hermannstadt.) Közben 1892. márc. 26-án a Román Nemzeti Párt elfogadta híres, az uralkodónak szóló „Memorandum"-át, amelyet szintén több nyelven terjesztettek. (Memorandum der Romanen Siebenbürgens und Ungarns. ... Hermannstadt 1892.) A román nemzeti mozgalomban új korszakot nyitó Memorandumot, ill, a többi említett dokumentummal kapcsolatos legfőbb tudni­valókat ld. Kemény G. G., Iratok ... I. k. 824-847. p., II. k. 5. p.-tól. 3 1866-tól előbb Pesten, később Újvidéken jelent meg a Szerb Nemzeti Szabadelvű Párt orgánuma­ként. 4 A Házban júl. 13-án Ugrón Gábor, majd később Apponyi Albert is éles hangnemben interpellált a Memorandum és a Replica ügyében, követelve a dokumentumok szerzői elleni bűnvádi eljárást. (OL - K 2 - 1892/97 - Interpellációk, 1503 és 1514/1892 /301. cs./) — A magyar politikai közvéle­mény valamennyi árnyalata a magyar állam és az egységes magyar politikai nemzet elve elleni me­rényletnek értékelte, és felháborodással utasította vissza a románság akcióját, amely a sérelmek fel­sorakoztatása keretében támadta az államberendezést, főleg Erdély különállásának megszüntetését. A mt. előzményéhez tartozik még Szapáry me. aug. 14-én külföldön kelt, Szilágyi igm.-hez intézett levele, amelyben a következőket írja az épp akkor kézhez vett Replicával, ül. a Memorandummal kapcsolatban: a Replicát „útközben elolvastam, ... egyrészt tele van túlzásokkal és szerintem rá­galmakkal is, melyeknek valótlanságát azt hiszem minden minisztérium könnyen megcáfolhatja a saját ügyköréhez tartozó kérdésekben, de azon felül nagymérvű izgatás fennálló törvények ellen, különösen az Unió létrejöttét törvénytelennek mondja. Szerintem elég ok arra, hogy sajtópert lehes­sen kezdeni ezen röpirat szerzői ellen, esetleg, ha azok ki nem puhatolhatok, a kiadó ellen. Én ezen román kérdésben nem vagyok oly izgatott mint erdélyi barátaink és sok főispán is, de maga az el­lenzék is nagy hibát követ el azáltal, hogy olyan állást foglal el, mintha ok volna ezen mozgalomtól megijedni, — de ha az illetők elkövetnek olyant, mi törvénybe ütközik, szerintem azt megtorlás nélkül hagyni nem szabad, — ilyennek tartom pedig ezen röpiratot is. Azért ezen ügyet figyelmed­be ajánlva kérlek nekem megírni, mit vélsz az ügyben teendőnek. Figyelmedbe ajánlom az ezen rö­pirathoz mellékelt térképet is, mely bár etnográfiai térképnek neveztetik, de addig míg más orszá­gokkal szembe respektálja az ország határait, például Lengyelország és Szerbia felé, az oláh lakos­sággal bíró területet úgy tünteti fel, mint egy összetartozó egészet képező. Ugyanezen röpirat 171. lapján felemlítve, hogy a f. évben Ő Felségéhez beadott román kérvény [a Memorandumról van szó — L. J.] szinte ezen szebeni typographische Anstaltnál nyomtatásban megjelent, így tehát bekövet­kezett azon eset, hogy az ezen kérvényben foglaltak nyomtatás útján terjesztetnek, erre nézve is be­állt azon eset, mely már múltkor szóba hozatott, hogy ennek terjesztése büntetlenül meg nem en­gedhető." (OL - P 634 - 1. t.) — A Replica szerzői (Aurél C. Popovici és társai) elleni perre 1893. aug. végétől, míg a Memorandum-perre (Vasile Lucaciu és társai ellen) 1894. máj. 17-25. között került sor. Ld. Kemény G. G., Iratok ... I. k. 825. p., II. k. 18-27. p. 5 Az első és második helyen említett lapok elleni intézkedésekre az osztrák büm. kérésére került sor aug. 17-én, ill. szept. elején. (OL - K 149 - 1892 - 3. t. - 573, 687). — A „Turdá"-ra nem maradt fenn adat a BM Lt.-ban. 6 Erdélyt — Czorda Bódog helyére (vö. 1892. júl. 22J6.) — aug. 8-án, Vörösmartyt pedig aug. 13-án nevezte ki az uraik. Bp.-i Közi., 1892. aug. 27. 7 Ld. még 1891. máj. 13./L, 1892. szept. 30./1. — Az áll. titk.-i állás Lukács Béla kerm.-ré történt kinevezésével vált üressé. Ferenc József szept. 14-én nevezte ki Reisziget, főispáni és kormánybiz­tosi tisztétől pedig okt. 11-i lf. elhatározásával mentette fel. OL - K 148 - 1892 - III. t. - 4028. 8 Ld. még 1892. jan. 8./5., szept. 30./2., nov. 28J9. — Az olasz külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 17. 1. jegyzet — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 723

Next

/
Thumbnails
Contents