Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
121./22./ 1892. szeptember 10. Jegyzetek a A 15. pontot nem közöljük. 1 Gajzágót — saját kérésére — szept. 22-én mentette fel az uraik. OL - K 20 - 1892 - 732. 2 1891 máj.-ában a bukaresti Liga Culturalâ „A román egyetemi hallgatók emlékirata" címen emlékiratot adott ki a magyarországi és erdélyi románság sérelmei ügyében. Júl.-ban megszületett a magyar egyetemi ifjúság „Válasz"-a, majd 1892 júl.-ában több nyelven megjelent a román főiskolások „Replica"-ja (Die rumänische Frage in Siebenbürgen und Ungarn. ... Druck des typographischen Anstalt in Hermannstadt.) Közben 1892. márc. 26-án a Román Nemzeti Párt elfogadta híres, az uralkodónak szóló „Memorandum"-át, amelyet szintén több nyelven terjesztettek. (Memorandum der Romanen Siebenbürgens und Ungarns. ... Hermannstadt 1892.) A román nemzeti mozgalomban új korszakot nyitó Memorandumot, ill, a többi említett dokumentummal kapcsolatos legfőbb tudnivalókat ld. Kemény G. G., Iratok ... I. k. 824-847. p., II. k. 5. p.-tól. 3 1866-tól előbb Pesten, később Újvidéken jelent meg a Szerb Nemzeti Szabadelvű Párt orgánumaként. 4 A Házban júl. 13-án Ugrón Gábor, majd később Apponyi Albert is éles hangnemben interpellált a Memorandum és a Replica ügyében, követelve a dokumentumok szerzői elleni bűnvádi eljárást. (OL - K 2 - 1892/97 - Interpellációk, 1503 és 1514/1892 /301. cs./) — A magyar politikai közvélemény valamennyi árnyalata a magyar állam és az egységes magyar politikai nemzet elve elleni merényletnek értékelte, és felháborodással utasította vissza a románság akcióját, amely a sérelmek felsorakoztatása keretében támadta az államberendezést, főleg Erdély különállásának megszüntetését. A mt. előzményéhez tartozik még Szapáry me. aug. 14-én külföldön kelt, Szilágyi igm.-hez intézett levele, amelyben a következőket írja az épp akkor kézhez vett Replicával, ül. a Memorandummal kapcsolatban: a Replicát „útközben elolvastam, ... egyrészt tele van túlzásokkal és szerintem rágalmakkal is, melyeknek valótlanságát azt hiszem minden minisztérium könnyen megcáfolhatja a saját ügyköréhez tartozó kérdésekben, de azon felül nagymérvű izgatás fennálló törvények ellen, különösen az Unió létrejöttét törvénytelennek mondja. Szerintem elég ok arra, hogy sajtópert lehessen kezdeni ezen röpirat szerzői ellen, esetleg, ha azok ki nem puhatolhatok, a kiadó ellen. Én ezen román kérdésben nem vagyok oly izgatott mint erdélyi barátaink és sok főispán is, de maga az ellenzék is nagy hibát követ el azáltal, hogy olyan állást foglal el, mintha ok volna ezen mozgalomtól megijedni, — de ha az illetők elkövetnek olyant, mi törvénybe ütközik, szerintem azt megtorlás nélkül hagyni nem szabad, — ilyennek tartom pedig ezen röpiratot is. Azért ezen ügyet figyelmedbe ajánlva kérlek nekem megírni, mit vélsz az ügyben teendőnek. Figyelmedbe ajánlom az ezen röpirathoz mellékelt térképet is, mely bár etnográfiai térképnek neveztetik, de addig míg más országokkal szembe respektálja az ország határait, például Lengyelország és Szerbia felé, az oláh lakossággal bíró területet úgy tünteti fel, mint egy összetartozó egészet képező. Ugyanezen röpirat 171. lapján felemlítve, hogy a f. évben Ő Felségéhez beadott román kérvény [a Memorandumról van szó — L. J.] szinte ezen szebeni typographische Anstaltnál nyomtatásban megjelent, így tehát bekövetkezett azon eset, hogy az ezen kérvényben foglaltak nyomtatás útján terjesztetnek, erre nézve is beállt azon eset, mely már múltkor szóba hozatott, hogy ennek terjesztése büntetlenül meg nem engedhető." (OL - P 634 - 1. t.) — A Replica szerzői (Aurél C. Popovici és társai) elleni perre 1893. aug. végétől, míg a Memorandum-perre (Vasile Lucaciu és társai ellen) 1894. máj. 17-25. között került sor. Ld. Kemény G. G., Iratok ... I. k. 825. p., II. k. 18-27. p. 5 Az első és második helyen említett lapok elleni intézkedésekre az osztrák büm. kérésére került sor aug. 17-én, ill. szept. elején. (OL - K 149 - 1892 - 3. t. - 573, 687). — A „Turdá"-ra nem maradt fenn adat a BM Lt.-ban. 6 Erdélyt — Czorda Bódog helyére (vö. 1892. júl. 22J6.) — aug. 8-án, Vörösmartyt pedig aug. 13-án nevezte ki az uraik. Bp.-i Közi., 1892. aug. 27. 7 Ld. még 1891. máj. 13./L, 1892. szept. 30./1. — Az áll. titk.-i állás Lukács Béla kerm.-ré történt kinevezésével vált üressé. Ferenc József szept. 14-én nevezte ki Reisziget, főispáni és kormánybiztosi tisztétől pedig okt. 11-i lf. elhatározásával mentette fel. OL - K 148 - 1892 - III. t. - 4028. 8 Ld. még 1892. jan. 8./5., szept. 30./2., nov. 28J9. — Az olasz külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 17. 1. jegyzet — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 723