Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
118./19./ 1892. július 8. gainak közös ügyét képezik, szintén nem forog fenn semmiféle közjogi akadály arra nézve, hogy a horvát-szlavónországi állami utak kezelése is a Belügyminisztériumhoz utaltassék, mert az 1868:XXX. te. meghatározza ugyan, hogy mely ügyek közösek a Magyar Korona összes országaira nézve és melyek nem közösek, de a központi kormány tagjai, vagyis a miniszterek közt nem tesz semmi különbséget e részben, és nem állít fel külön közös és nem közös minisztereket, amennyiben csakis a mimszterelnök és _a a pénzügyminiszter vannak közös miniszterképpen megnevezve; hanem a 47. §-ban csak azt köti ki, hogy azon tárgyakra nézve, melyek az egyezményben a közös Országgyűlésnek és központi kormánynak nincsenek fenntartva, Horvát-Szlavón-Dalmátországokat mind a törvényhozás, mind a végrehajtás körében teljes önkormányzati jog illeti. Sőt az 1868:XXX. te. 48. §-ából világosan kitűnik, hogy oly miniszter is, ki különben oly igazgatási ágakat kezel, melyekre nézve Horvát-Szlavón-Dalmátországok önkormányzati joggal bírnak, mint az igazságügyminiszter, még a végrehajtás körében is intézkedési joggal bírhat Horvát-Szlavónországokban. Az 1868:XXX. te. tehát semmiben sem korlátozza az 1848:111. te. 16. §-ának azt a határozatát, mely szerint a minisztérium a kebelébeni ügykezelés módját maga határozza meg, s mindenik miniszternek hatásköre kiterjedhet Horvát-Szlavónországokra is, ha akár törvény, akár minisztertanácsi határozat alapján oly ügyet kezel, mely ezen országokkal a kiegyezési törvény értelmében közös, de természetesen csak a közös ügyekre nézve. Mindamellett a minisztertanács a célszerűség szempontjából óhajván az ügyet előzetesen még a horvát-szlavón-dalmát bán úrral is megbeszélni; a horvát-szlavón állami utak kezelésének mely minisztériumhoz való beosztása kérdésének eldöntését akkorra halasztotta, midőn a bán is a minisztertanácsban megjelenhetik. b.) A kazánvizsgálati ügyek, kivévén a vasúti és hajókazánokat, melyek tovább is a Kereskedelmi Minisztérium ügykörében hagyatnak. c.) A kisajátítási jog és eljárás engedélyezése oly munkálatok foganatosítása érdekében, melyek közutak, utcák és közérdekű építkezések létesítésére vonatkoznak. A vízi müvek létesítésére vonatkozó kisajátítási ügyek továbbra is a Földmívelési Minisztérium ügykörében hagyatnak. IL A Miniszterelnökség alá helyeztetik az Országos Statisztikai Hivatal, mely célból az 1874:XXV. te. egy novelláris törvény által módosítandó lesz. A fennebb elhatározott ügybeosztás módosításának foganatosítása érdekében megállapíttatik: 1. Tekintve azt, hogy az útügyek és az utakra vonatkozó kisajátítások engedélyezése az 1890:1. te. által is a kereskedelmi miniszter hatáskörébe vannak utalva, a törvény ezen intézkedésének módosítása végett a pénzügyminiszter úr által bemutatott tervezet értelmében törvényjavaslat terjesztessék az Országgyűlés elé. 707
