Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

10475./ 1892. február 9. Felhatalmazást kér ennélfogva, hogy ily értelemben foglalhasson állást, s esetleg a jegyzék váltás útján létesítendő egyezményhez hozzájárulhasson. A kereskedelmi miniszter úr felfogása helyeseltetvén, az általa kívánt felhatalmazás megadatott. 7. A M. Kir. Tengeri Pénzügyőrség lobogójának nemzetközi elismertetése A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a pénzügyminiszter úr abból az al­kalomból, hogy a M. Kir. Tengeri Pénzügyőrség számára két új jármű (egy gőzcsólnak és egy gőzbárka) szereztetik be, megkereste őt, hogy a szükséges tárgya­lásokat megindítsa avégből, hogy a m. kir. vámhivatalok azon joga, hogy az eddigi tényleges gyakorlatnak megfelelően hivatalos tengeri jármüveiken kizárólag a nem­zeti lobogót használják, nemzetközileg is elismertessék. A tényállás a következő. A nemzeti színről és az ország címeréről szóló 1848:XXI. te. megállapítja, hogy minden magyar hajón a nemzeti lobogó és az ország címere használtassék. E törvényes intézkedés a kiegyezés létesítése után, nevezetesen a Magyar Korona Or­szágai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött és az 1867:XVI. te.-be iktatott vám- és kereskedelmi szövetség által a tengeri kereskedelmi hajók tekinteté­ben módosíttatott, amennyiben ezen szövetség VI. cikkében kimondatott, hogy mindkét fél kereskedelmi hajói egy és ugyanazon lobogót használják, mely az addigi jelvényekkel a Magyar Korona Országainak színeit és címerét egyesíti. A közös tengeri lobogó viselése azonban csakis a tengeri kereskedelmi hajók számára lett előírva, melyek közé sem a külön lobogót viselő hadihajók, sem pedig az állami jármüvek és egyáltalában a kereskedelmi müveletet nem végző hajók, mint például a yachtok, nem sorozhatok. A volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 1884-ben kiadott rendeletével a közös tengeri lobogó viselésének kötelezettségét egyéb tengeri jármü­vekre is kiterjesztette ugyan, de e rendelet kiadására annak idején bizonyára az szol­gált indokul, hogy a tengeren közlekedő bármily hajó nem használhat oly lobogót, mely a tengeren nemzetközileg el nincs ismerve, márpedig a Monarchia tengerészetét illetőleg eddig csak két tengeri lobogó van nemzetközileg elismerve, éspedig a hadi­hajók lobogója és a tengeri kereskedelmi hajóink által viselt közös egyesített lobogó; másfelől nem vonatkozik a Pénzügyőrség hajóira, melyek ma is a magyar nemzeti lobogót használják. Ezen lobogó azonban mint tengeri lobogó nemzetközileg elismerve nincsen; komolyabb kellemetlenség ebből eddig azért nem származott, mert csak kisebb csó­nakokkal rendelkezett a Pénzügyőrség, melyek rendszerint csak a kikötőben vagy attól csekély távolságban mozogtak, a most beszerzendő nagyobb gőzcsónakok abba a helyzetbe fognak jutni, hogy távolabb is kell menniök, s így kellemetlenségek kike­rülése végett okvetlenül szükséges lobogójuk elismertetése iránt intézkedni. Megjegyzendő, hogy a trieszti Cs. Kir. Tengeri Pénzügyőrség hajóin azt a régi lobogót használja, mely az 1867-i kiegyezés előtti időkben valamennyi tengeri ke­643

Next

/
Thumbnails
Contents