Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány Az ágazat szervezetéhen egy változtatást hagyott jóvá a minisztertanács: az erdélyi posta- és távírda-igazgatósági székhelyet Nagyszebenből Erdély kereskedelmi központjába, Kolozsvárra helyezték át. (1890. dec. 17./5.) 2. 4. Ipartámogatás Baross Tisza Kálmán kormányzati időszakának végén terjesztette az Országgyűlés elé a második ipartámogató törvényt (1890:13. te.) eredményező javaslatot, amely a korábbi hasonló törvényt (1881:44. te.) jelentősen kibővítve újabb iparágak részére adott különböző adó- és illetékkedvezményeket, illetőleg felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert vasúti szállítási kedvezmények nyújtására is. Ezzel egyidőben született meg a hazai ipart támogató pénzintézeteknek adható állami kedvezményekről szóló 1890:14. te. Az új törvényeket az előző törvény csekély hatása indokolta.

34 A hazai ipar fejlesztését szolgáló törvényhozási intézkedések a kereskedelemügyi miniszter és részben a pénzügyminiszter hatáskörébe utalták a kedvezmények megadására irányuló kérvények elbírálását. Hasonló módon szabályozták az 1890ben Baross által létrehozott Ipari és Kereskedelmi Alap

35 felhasználását is, így általában nem kerültek minisztertanács elé az ipartámogatási ügyek (vagy a jegyzőkönyvek csak a megadás puszta tényét rögzítették pl. a szállítási kedvezmények esetében), kivéve, ha rendkívüli esetről, pl. a földmüvelésügyi miniszter rendelkezése alá került Országos Közgazdasági Alap igénybevételéről, illetőleg nagyobb összegről volt szó. A testület 1890-1892 között (leszámítva a tengerhajózásról szóló fejezetben említett fiumei hajógyárat és a honvédelemről szóló fejezetben majd tárgyalandó fegyvergyárat) mindössze négy vállalkozás, illetve vállalkozás-kezdeményezés ügyében hozott határozatot: - 1890. május végén 60 ezer Ft kölcsönt engedélyezett a herendi porcelángyár átalakítására az Országos Közgazdasági Alapból (1890. máj. 30./3.)\ - 1890 augusztusában hozzájárult az Esztergom vidékén tervezett üveggyár létesítésére adandó 300-350 ezer Ft kölcsönhöz (szintén a Közgazdasági Alapból), de a folyósításra végül nem került sor (1890. aug. 8./10.); - 1890 szeptemberében az Ipari és Kereskedelmi Alapból 25 000 Ft segélyt hagyott jóvá egy olasz cég Fiúméban tervezett selyemszövő-gyárának létesítéséhez, ám ez az ügylet is kútba esett (1890. szept. 11./3.); - 1891 júniusában a Közgazdasági Alapból 20 000 Ft folyósítását engedélyezte a Poprádon létesíteni szándékolt sörgyárnak, amely hamarosan meg is alakult, és megkezdte a termelést (1891. jún. 3./14.). 2. 5. Munkásvédő törvények meghozatala Egyes törvények (1854. évi bányatörvény, 1884:17. tc.-be foglalt ipartörvény) előírásai és a nemzetközi munkásmozgalom erősödő követelései nyomán került napirendre Magyarországon a munkásokat védő törvények meghozatala annál is inkább, mert néhány terület (pl. bányatárspénztárak) kivételével nem voltak intézményesült formák a munkásság szociális problémáinak kezelésére. A hazai munkásmozgalom által megfogalmazott konkrét célok sorában azt követően kerültek nyomatékosan előtérbe a követelések, hogy a II. Internacionálé alakuló kongresszusa (1889) is határozatba foglalta ezeket. Tisza Kálmán kormánya — belátva a rendszert fenyegető mozgalmak 63