Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1891. november 21. 957487 6. A svájci külkereskedelmi szerződési tárgyalások folytatása 11 A kereskedelmi miniszter úr jelentést tévén a svájci kereskedelmi szerződés tekintetében fennforgó differenciákról s azon álláspontról, melyet ezen differenciákra nézve elfoglalni kíván, felhatalmazást kért, hogy utasításait ezen értelemben adhassa meg, s amennyiben a svájci kormány meghatalmazottait nem küldené Bécsbe, saját megbízottainkat a tárgyalások folytatása végett Bernbe küldhesse. Jóváhagyólag tudomásul vétetvén, a kívánt felhatalmazás megadatott. 7. Az Országgyűlés idő előtti feloszlatása 12 A miniszterelnök úr kérdést tett: vajon a minisztertanács azon korábban is már felmerült eszmét, hogy az Országgyűlés korábban rekesztessék be, meg kívánja-e valósítani, s kíván-e eziránt határozatot hozni? Tekintve, hogy a Képviselőházban kifejlődött viszonyok között a jelen Országgyűléstől hasznos tevékenységet már várni nem lehet, s az Országgyűlés hátralévő ideje valószínűleg meddő vitatkozásokkal telne le: a minisztertanács beható tanácskozás után egyhangúlag elhatározta, hogy az Országgyűlés az állami költségvetés tárgyalása nélkül, mihelyt az okvetlenül elvégzendő ügyek elintéztetnek, rekesztessék be, s azonnal az új Országgyűlés hívassék egybe. 8. Közjogi ellentétek a Déli Vasút osztrák vonalainak tervezett államosítása kapcsán A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy az osztrák kereskedelmi miniszter tudatta vele, hogy az osztrák kormány a Déli Vaspálya Társaság 13 osztrák vonalait államosítani, esetleg bérbe venni kívánja. Minthogy az osztrák kereskedelmi miniszter e közléséhez azt a megjegyzést fűzte, hogy a szóban levő közlést csak előzékenységből tette, amennyiben az osztrák kormány az említett vasút osztrák vonalainak államosítása vagy zár alá vétele iránt a magyar kormány hozzájárulása nélkül is intézkedhetnék, az előadó miniszter úr — anélkül, hogy ezúttal a fennforgó ügy érdemére nézve nyilatkoznék — válaszában azt szándékozik kifejteni, hogy úgy az 1868i vasúti egyezmény és a Déli Vasút engedélyokmánya, mint az eddigi előzmények értelmében, nevezetesen a zágráb-károlyvárosi vasúti vonal megváltásánál követett eljárás szerint, amely szerint az eziránti szerződésnek jogerőre való emelkedését az osztrák kormány hozzájárulásától kellett függővé tenni, a Déli Vasútnak mint közös 606