Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

12.125.1 1891. június 3. szász Bausznern 1872-től ogy. képviselő volt. Az ügyben készült jún. 8-i közös előterjesztés alapján az uraik. jún. 12-én nevezte ki a két új főispánt, ill. helyezte át Horváth Mihályt. OL - K 148 - 1891 - III. t. - 1939. — Ld. még 1891. nov. 21./11. 2 Az 1784-ben alapított Cs. és Kir. Keleti Akadémián képezték ki a közös konzulátusi szolgálat szakembereit. Felvételt nyerhettek azok a magyar és osztrák állampolgárságú, gimnáziumot végzett fiatalemberek, akik a német és francia nyelvet kiválóan ismerték és a Monarchia egyik nyelvét folyékonyan beszélték. A magyar nyelv ismerete tehát nem volt feltétlen követelmény a Magyar Korona Országainak állampolgárai esetében sem. A Kh.-ban többször is kifogásolták e gyakorlatot és az akadémia tantervét, amelyben a magyar nyelv és közjog oktatása alig szerepelt. Csáky a mt.-nak tett jelentése után jún. 20-án fordult a küm.-hez, és kérte a fenti magyar sérelmek orvoslását. Mint azt az 1892. júl. l-jén közzétett pályázati hirdetmény tanúsítja, kevés sikerrel járt az akció. A levelezés azonban tovább folyt, mígnem 1893-ban a küm. ígéretet tett: az új tanévtől a Magyar Korona alattvalói közül csak a magyar nyelvet teljesen ismerőket veszik fel az intézménybe. Ezt követően Csáky 1893. febr. 27-én az alábbiakat közölte Lukács kerm.-rel: „Tekintve azt, hogy a Keleti Akadémia a közös külügyminiszternek van alárendelve, a magyar kormány rendelkezéseitől teljesen független; tekintve továbbá azt a készséget, mellyel mégis úgy a külügyminiszter, mint az intézeti igazgatóság a részemről nyilvánult kívánalmak alapján a különleges magyar érdekeknek eleget tenni igyekeztek: célszerűnek látom, s részemről el is határoztam a Cs. és Kir. Keleti Akadémiának ... ügyeit — legalább egyelőre — nem bolygatni." Iratok: OL - K 230 - 1893 - 4. t. - 16 932. (Az akadémiát egyébként később, 1898-ban Cs. és Kir. Konzuli Akadémia néven átszervezték.) 3 Ld. még 1890. márc. 25.72., júl. 4J3., 1892. dec. 2J4. 4 A filoxéravész nyomán mennyiségileg és minőségileg erősen leromlott szőlőkből nyert gyenge borok versenytársaiként megjelentek a különböző sűrítményekből készített müborok. Főleg exportérdekeink védelme céljából sürgette a termelők, a kereskedők és a törvényhatóságok egy része készítésük eltiltását. A kormány 1884-ben, majd 1887-ben tvj.-ot nyújtott be e kérdésben, de egyikből sem lett tv. Később a javaslatot újra elővették, és azt 1889 végén tárcaközi szakértekezlet megvitatta, ill. újraszövegezte. E tervezet megengedte a mesterséges borok előállítását és „mesterséges" jelzéssel történő forgalmazását, ugyanakkor azonban rendes borfogyasztási adó alá vonta a mübort is. A véleményezésre felkért szakkörök egységesen elutasították a tervezetet, és a gyártott borok forgalmazásának teljes tilalma mellett foglaltak állást. 1890 ápr.-ában mt.-i előterjesztés is készült a FM-ban, de nem került a testület elé. Igaz viszont, hogy a benne megfogalmazott javaslatok (a tervezet függőben tartása és a francia borvédelmi tv. tanulmányozása) a továbbiakban érvényesültek. 1890 nov.-ében döntöttek úgy, hogy az ügy a kerm. hatáskörébe tartozik, majd 1891. jan. végén, febr. elején újabb szakértekezletet rendeztek. Az itt elfogadott alapelv, miszerint mesterséges bort készíteni és forgalomba hozni egyaránt tilos, már érvényesült az új tvj.-tervezetben, amelyet ápr. 4én egy újabb tanácskozmány fogadott el. E tvj.-ot terjesztette Baross a mt. elé. Iratok: OL - K 26 1890 - 79, OL - K 184 - 1891 - 9. t. - 1971. 5 Ld. még 1890. okt. 24./L, 1891. márc. 18./2., máj. L/7., júl. 17./5., júl. 29.Z4., aug. 16./1L, 1892. jan. 8./2.Jebr. 9./18., márc. 20./1. 6 A kerm. részletesen indokolt felségelőterjesztése jún. 7-én, a jóváhagyó lf elhatározás jún. 11-én kelt. Ennek alapján Baross jún. 13-án nyújtotta be a tvj.-ot. (Iratok és kh. tárgyalás: OL - K 229 1893 - 11. t. - 1765 /37 894/1891/, OL - K 2 - 1887/92 - 7544, 7607, 7664, 7679/1891 /188-189. cs./, KN 71887-92/ 24. k. 175., 290., 375-401. p., 25 . k. 4-29., 35-36., 59-66., 74. és 143. p.) — A javaslatot az 1891:25. te. emelte tv.erőre, amelynek felhatalmazásával Baross és Wekerle júl. 11-én írta alá a megváltásról szóló egyezményt. 7 Vö. 1891. máj. 21./7. 8 Ld. még 1891. jún. 26./13., júl. 3./1. 9 Ld. még 1891. jan. 3./8., máj. 21./9., nov. 21./3., dec. 5J5. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 10 Iratok: OL - K 230 - 1891 - 5. t.-35 117, OL - K 26 - 1891 -222(1946). 11 Ld. még 1890. jún. 13./13., 1891. okt. 2./11. — A Romániával kötött határegyezmény végrehajtása után a kormány tv. kezdeményezésére kényszerült, mert a határjelek megrongálása ellen a büntetőtörvénykönyv és a hozott rendeletek nem nyújtottak kellő védelmet. (Vö. 1878:5. te. 407. §, RT 1891. 877. 879. p.) — A tvj.-ot és indoklását ld. OL - K 2 - 1887/92 - 7804/1891 (189. cs.) — A ja535