Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány Napirendre került az Országos Közgazdasági Alap ügyeinek rendezése is, mert a minisztériumok 1889. évi átszervezésekor tévesen jártak el. Az alap közgazdasági célokra és vállalatok létesítésének támogatására szolgált, támogatást eredetileg a pénzügy-, valamint a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter egyetértésével nyújthatott. A FöldmíVwiés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szétválasztásáról rendelkező törvénybe viszont csak a „fóldmívelésügyi miniszter" megnevezés került, és így a kereskedelemügyi miniszternek nem volt hivatalos beleszólása az alap ügyeibe, holott a feladatok között ipari célok támogatása is szerepelt. A törvény tervezett módosítása ugyan elmaradt, de a gyakorlatban — amellett, hogy Baross külön kereskedelmi és ipari alapot is létesített — megtalálták a módját annak, hogy ipari célokra is igénybe vegyék az Országos Közgazdasági Alapot. (1890. ápr. 11./10.) A kincstári ingatlanokat illetően a minisztertanács a következő határozatokat hozta: - hajógyár létesítése céljából az újpesti kikötői telek bérbeadása 70 évre (1890. okt. 10./8.); - a kő várvidéki zálogbirtok megváltása a Teleki nemzetség részéről (1891. júl. 29./1L); - a topuskói fürdő átadása a horvát-szlavón országos kormány birtokába (1891. nov. 21./17.). Változás történt a Ferenc-csatorna kormánybiztosának személyében: gr. Zichy Jenő lépett a lemondott gr. Szapáry István helyébe a testület 1890. novemberi döntése alapján. (1890. nov. 12./8.) 2.2. Közlekedésügy A kormányprogram ugyan nem szólt részletesen a közlekedésügyben tervezett lépésekről, az nyilvánvaló volt, hogy a fejlesztések az előző kabinet elképzeléseinek megfelelően folytatódnak majd. Ennek fontos személyi feltételeként helyén maradt az ágazatért felelős miniszter, Baross Gábor. Vezetése alatt a közlekedéspolitika valamennyi lépése arra irányult, hogy az ipar és a kereskedelem fejlődését, az ország gazdasági előrehaladását segítse.

20 A barossi fejlesztési koncepció az összes közlekedési ágazatot felölelte, ezen belül különösen a vasút- és a hajózásügyben irányzott elő lényeges intézkedéseket, jórészt az előző években megkezdett vagy elgondolt nyomvonalakon haladva. S bár Baross 1892 tavaszán elhunyt, elképzelései lényegében utódja idején is érvényesültek. a) Vasúti közlekedés A szakirodalom már jónéhányszor feldolgozta Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter e téren kifejtett nagyszabású tevékenységét,

21 ezért a részletek mellőzésével elegendő annyit megállapítanunk, hogy az új kabinet tagjaként a korábban megkezdett vasútállamosítási akció befejezését, az államvasúti vonalak, valamint mozdony- és vagonparkjuk fejlesztését és a helyiérdekű vasutak (HÉV) építésének támogatását tekintette fő céljának. Elképzeléseit a kormány — olykor ugyan heves viták után — támogatta. 52