Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1891. május 21. 71./24./ hó 30-án tartott minisztertanácsban előterjesztette erre vonatkozó javaslatait főbb körvonalakban, minek folytán a minisztertanács kimondotta, hogy a kérdéses törvényjavaslat oly alapon készíttessék, mely szerint a kérvénnyel megtámadott választások feletti határozathozatal, valamint a választásoknál felmerülő és a megsemmisítés alapját képező visszaélések feletti bíráskodás a Kir. Kúria tagjaiból alakítandó bíróságra bízassék, mely e kérdésekben végérvényesen határozna, kivévén a választói jog egyes kerületektől való megvonásának kérdését, mely kérdésben a döntés a Képviselőháznak volna fenntartandó. Ezen előzmények után készítette el az előadó miniszter úr mostani, a minisztertanács tagjaival bizalmasan már előzetesen közölt, de azóta némileg módosított javaslatát.

7 Tárgyalás alá vétetvén ezután az előterjesztett javaslat, a minisztertanács annak értelmében elvileg elfogadta: a.) Hogy a kérvénnyel megtámadott választások feletti bíráskodás azon ténykörülményekre nézve, melyek bírói eljárás szerint bebizonyíthatók, s így bírói megítélésre alkalmasak, a Kir. Kúriára ruháztassák, egyelőre azonban csak 8 év tartamára. Oly választási cselekvények vagy panaszok elbírálása, melyeknek megítélése csak politikai appreciáció útján történhetik, nem ruházható a Kúriára. b.) A választási ügyekben eljáró bíróságot alakítsa meg maga a Kúria saját kebeléből oly módon, hogy a Kúria elnöke kétszer annyi (esetleg háromszor annyi) tagot kandidál, mint amennyiből a bíróság állani fog, s ezek köréből a Kúria bírái a szükséges számú tagokat választják. Esetleg elfogadható volna olyan módozat is, mely szerint a Kúria tagjai választanának 2-szer vagy 3-szor annyi jelöltet, mint amennyi a bíróság megalakítására kívántatik, s ezen jelöltekből a szükséges számú bírák sorshúzás útján határoztatnának meg. c.) Taxatíve soroltassanak elő, s szabatosan definiáltassanak azon esetek, melyek felett a Kúria lesz hivatva dönteni. d.) Mondassék ki, hogy minden egyéb esetben a Képviselőház a saját szabályaiban megállapított módon maga gyakorolja a bíráskodás jogát. e.) Zavarok elkerülése végett — tekintve azt, hogy egyidejűleg a Képviselőházhoz és a Kúriához is érkezhetnek panaszok valamely választás ellen — az eljárás akképp szabályozandó, hogy a Kúriához terjesztett kérvény másolatban a Képviselőháznak is megküldendő. A Képviselőház a hozzá érkező panasz iránt rendszerint ne intézkedjék addig, míg a Kúria nem dönt; azonban, ha a panaszok között semmi konnexitás nincsen, az eljárás parallel is történhetik. A Kúria csak azon panaszok felett ítélhet, melyek a kérvényben világosan megjelölve vannak, s a kérvényt alaki hiányok miatt is visszautasíthatja. Oly esetekben, midőn valamely kérvény alaki hiány miatt utasíttatott vissza, s a határidő elmulasztása miatt a Kúria előtt többé nem tárgyal522