Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

66./19./ 1891. április 6. A miniszterelnök úr mint a Belügyminisztérium vezetője bejelenti, hogy a Bukarestben megjelent és Athanasiad János által írt „Cine sunt ungari si cine sunt romani" című röpirattól Magyarország ellen izgató tartalma miatt a postán szállítási jog megvonatott.

14 Jóváhagyólag tudomásul vétetik. 21.

b A Belügyminisztériumot vezető miniszterelnök előterjesztésére határozat arról, hogy az uralkodó br. Fiáth Miklóst és Hámos Lászlót nevezze ki Fejér vm. és Székesfehérvár sz. kir. város, illetve Gömör vm. főispánjává.

15 Jegyzetek a Elírás a jk.-ben, helyesen: 1893. b A 22. pontot nem közöljük. 1 Ld. még 1890. márc. 25J2., júl. 4J7„ szept. 28.Z2. és 3., dec. 3./15., 1891. márc. 14./2., máj. L/26., máj. 21./20.,jún. 26./1.JÚI. 10./7. 2 A budai gyártelepek és a fővárosi pályaudvarok közötti vasúti összeköttetés megteremtését az állam és az ipari körök egyaránt szorgalmazták. Ennek nyomán a kerm. 1889. dec. 27-én előmunkálati engedélyt adott ki a Grünwald és Társa, a Lujza Gőzmalom Rt., az Első Budapesti Gőzmalom Rt., a Ganz és Társa, a Golberger és a Holtzspack cégeknek egy HÉV kiépítésére, amely a Bp.-Szentendrei HÉV Filatori-gát megállójától egyrészt a Margit-hídon át a pesti körvasút egyik csatlakozó pontjáig, másrészt a Pálffy téren (ma: Bem József tér), a Krisztina körúton, a Vérmező úton és az Alkotás utcán át a Déli Vasút budai állomásához, és innen a kelenföldi MÁV-állomásig vezet. A döntés a Baross elnökletével 1890. márc. 2-án tartott értekezleten született meg. Itt elhatározták, hogy a vonalat állami vasútként építik ki az érdekelt vállalatok által előlegezett 2,5 millió Ft felhasználásával; továbbá, hogy a vonalat nem a Margit-hídon vezetik át Pestre, hanem az esetleg északon megépülő vasúti hidon. A mt. határozata és az uraik, engedélye alapján Baross 1891. máj. 13-án nyújtotta be a Budapesti Duna-jobbparti Gőzmozdonyú Vasútról szóló tvj.-ot, amelyet máj. 26-án fogadott el a Kh. (OL - K 2 - 1887/92 - 7272, 7289, 7384, 7501/1891 /187-188. es./, KN /1887-92/ 23. k. 156-157., 161., 192., 200. p. 24. k. 53. p.) — A javaslatot az 1891:24. te. emelte tv.erőre. A 6,1 km hosszú vonalat 1892 nov.-ében adták át a forgalomnak. (Matlekovits II. 830. p.) Az észak-pesti összeköttetés a Bp.-Esztergomi HÉV kiépítésével kapcsolatban az újpesti vasúti híd létesítésével valósult meg 1896 végén. — Vö. 1892. szept. 15./2. 3 Ld. még 1890. dec. 3.

/IL, 1891. jan. 30./3., ápr. 16./3., máj. 2L/10. — A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. ápr. 3. 9. jegyzet. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 4 A szerb régensség 1891. jan. 3-án Belgrádban és Nisben városi fogyasztási adókat léptetett életbe. Ez az ideiglenes intézkedés magas adókat rótt az italokra, élelmiszerekre, tüzelő- és építőanyagokra, továbbá olyan cikkekre is (ruhák, cipők stb.), amelyek után Szerbia — a kereskedelmi szerződés X. cikke értelmében — nem szedhetett fogyasztási adókat. Emellett a rendelet a sörnél, bornál és ásványvíznél különbözeti bánásmódot tartalmazott a külföldi áruk ellen. A Monarchia — követe útján — azonnal felszólalt, mire a szerb kormány ígéretet tett az intézkedésnek a kereskedelmi szerződéssel történő összehangolására. Rövidesen azonban egy tvj.-ot nyújtott be a Szkuptsinának, s ebben tovább növelte a fogyasztási adók mérvét. A tv.-t márc. 30-án hirdették ki. Iratok: OL - K 230 1891 - 5. t. - 2630 (2630). 5 A mt.-i előterjesztés igen részletes fogalmazványa, Baross átirata a küm.-hez és körrendelete a kereskedelmi és iparkamarákhoz: uo. (21 174). 497