Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

4871./ 1891. január 3. köttessék meg a kereskedelmi szerződés: provokálandó a kérdésnek Ő Felsége legfelsőbb elnöklete alatti közös miniszteri értekezleten való eldöntése. A Németországgal megállapítandó vámtarifa egyes tételeinek meghatározását illetőleg megbízatnak az e tekintetben illetékes kereskedelmi, pénzügyi és földmívelésügyi miniszter urak, hogy az e részben adandó utasítás részleteit közös egyetértéssel maguk állapítsák meg, s erre vonatkozó kérdéseket csak az esetben és csak annyiban terjesszenek a minisztertanács elhatározása alá, ha és amennyiben egymás között megállapodásra nem juthatnának. 11. A horvát-szlavón-dalmát miniszter felhatalmazása arra, hogy a Horvát Országgyűlésben személyes részvételi joggal bíró családokról szóló törvényjavaslatot szentesítés alá terjessze.

13 Jegyzetek 1 Ld. még 1890. szept. 21./2., szept. 28./L, okt. 10./6., nov. 6./2., dec. 17./7. 2 Szilágyi 1891. jan. 26-án nyújtotta be a tvj.-ot, amelyet az Igazságügyi Bizottság módosításokkal ajánlott elfogadásra. Mint várható volt, a febr. 12-től márc. 2-ig tartó kh. tárgyalás során élénk vita bontakozott ki. A Mérs. Eli. nevében Apponyi Albert, a Függ. P. nevében Polónyi Géza adott be határozati javaslatot a tvj. ellen. Apponyi javaslata a magyar bírói hatalom függetlenségének alapján szorgalmazta a kérdés rendezését, míg Polónyi olyan új javaslat előterjesztésére akarta utasíttatni a kormányt, amely jobban hangsúlyozza az önálló magyar államiságot. Az általános tárgyalást febr. 24-én névszerinti szavazás követte: a tvj.-ot 188:102 arányban fogadta el a Ház. A részletes tárgyalás során még több változást szenvedett a javaslat szövege. (OL - K 2 - 1887/92 - 6275, 6417, 6661, 7678/1891 /185-186. és 189. cs./, KN /1887-92/ 21. k. 344. p., 22. k. 91., 130-354. p. 25. k. 143. p.) — A tvj.-ot tv.erőre emelte az 1891:31. te. Eszerint a magyar és osztrák honosok, valamint a védencek fölötti bíráskodást külföldön — meghatározott országokban — a konzuli bíróságok gyakorolják, mégpedig elsőfokon a konzuli hivatalok, másod- és végső fokon a Konstantinápolyban szervezendő Konzuli Főtörvényszék. Utóbbi elnökét (felváltva a két állam honosai közül) és főbíráit (egyenlő számban a két állam honosai közül) a császár és király nevezte ki. A tv. — hatályba léptétől számítva — 10 évre szólt. — Ausztriában is meghozták ugyan a megfelelő tv.-t (1891. aug. 30. RGBl. 1891. 136.), azonban az életbeléptetést célzó tárgyalások elhúzódása miatt az új rendszer csak 1898. jan. l-jétől valósulhatott meg. (Vö. 1897. júl. 30-i 12 790. ME sz. rendelet — RT 1897. II. k. 1. p.) — Ld. még 1893. júl. 15./7. 3 Az olasz külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. dec. 17. 1. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 4 A nyilatkozatot 1890. dec. 27-én írták alá Rómában. — Szilágyi jan. 19-én nyújtotta be a tvj.-ot. (Ezt, az ogy. iratokat és tárgyalást /febr. 3-12./ Id. OL - K 2 - 1887/92 - 6205, 6347, 6420, 6492/1891 /l 85-186. cs./ és KN /l 887-92/ 21. k. 207. p., 22. k. 25-26., 76-77., 91. és 223. p.) — A javaslatot az 1891:5. te. emelte tv.erőre. 5 A német külkereskedelmi ügyekre vonatkozó jk.-i pontok felsorolása: 1890. okt. 10. 5. jegyzet. —Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 6 Ld. 1890. dec. 10./2. 7 Az Ausztria és Magyarország között 10 évenként megkötött, ill. megújított vám- és kereskedelmi szövetség érvénye 1897 végén járt le. Vö. 1887:24. te. 8 Ld. 1892. jan. 11./l. 9 Ld. ejk. 7. pontját. 413