Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány vitelt. (7592. jan. 11./].) A magyar kormány fő törekvése az állatexport előtt tornyosuló akadályok lebontására irányult. Svéd-norvég kezdeményezés folyamán született meg az 1873-ban SvédNorvégországokkal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés kereskedelmi utazókkal kapcsolatos rendelkezésének kiegészítéséről szóló egyezmény. Eredetileg csak Svédországra vonatkozott ez a rendelkezés, az egyezmény Norvégiára is kiterjesztetette a hatályát. (1891. jún. 14./2., 1892. jan. 11./2., jún. 17./7.) A becikkelyeztetés feladata a Wekerle-kormányra maradt. Sikertelen tárgyalások folytak Portugáliával (1892. febr. L/4.) is, míg Spanyolországgal csak ideiglenes egyezmény megkötésére nyílt mód. (1892. jún. 28./1.) * * * A minisztertanács olykor egyéb külkereskedelmi vagy azzal összefüggő ügyet szintén megtárgyalt. Hozzájárult Mittelberg vorarlbergi község német vámterülethez csatolásához (1890. márc. 25J9., dec. 17./2.), a fegyver-, lőszer- és lókiviteli tilalom elrendelésének irányelveihez (1890. dec. 3./8.), valamint a Dalmáciába történő vámmentes gabona-behozatalhoz (1891. márc. 14./9., dec. 24.Z6.); valamint előkészítette a fiumei és a trieszti szabadkikötők megszüntetésével kapcsolatos törvények meghozatalát (1891. máj. 21./8., jún. 14./18.). A Szapáry-kormány idején alakult meg a Magyar Kereskedelmi Rt. a külkereskedelem érdekeinek előmozdítása céljából. A minisztertanács döntött a kezdeményezés támogatásáról, majd a társaságnak biztosítandó konkrét állami kedvezményekről. (1890. máj. 23.

ß., nov. 19./3.) 1.3. A kultúrharc kezdete Még a Tisza-kormány végnapjaiban, 1890. február végén, Csáky Albin kultuszminiszter rendeletet adott ki a törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló 1868:53. te. 12. §-ának végrehajtására. E törvényhely rendelkezett arról, hogy a különböző vallásúak közötti ún. vegyes házasságokból származó gyermekek közül a fiúk az apa, a leányok meg az anya vallását követik. A katolikus egyház lényegében megtagadta a rendelkezés végrehajtását, mert azt a hitelvekbe ütközőnek tartotta. Csáky rendelete egy korábbi, 1884-es — hatástalan — jogszabályt ismételt meg szigorúbb formában: előírta, hogy a törvény szerint más vallásúnak minősülő gyermekek keresztelési bizonylatait hivatalos anyakönyvezés végett az illetékes lelkésznek kell megküldeni, egyúttal a rendeletet megszegő lelkészeknek büntetést helyezett kilátásba. A kultuszminiszter nemcsak elszánta magát a törvény érvényesítésére, hanem meg is indíttatta az eljárásokat a rendelkezéseket figyelmen kívül hagyó lelkészek ellen. Ennek nyomán súlyos feszültségek keletkeztek a kormány és a katolikus egyház között. Az elkeresztelési ügy rávilágított a magyarországi egyházi viszonyok számos rendezetlen, illetőleg a polgári jogi berendezkedéssel nehezen összeegyeztethető vonatkozására. Gazdag és változatos szakirodalom áll rendelkezésre ebben a témakörben, így felmentve érezzük magunkat a részletek tárgyalásának szükségességétől, megelégszünk ezért csak a kormányzati szempontból fontos kérdések említésével.

13 40