Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1890. december 10. 44752./ 6. Elvált asszony névviselése A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr bemutatja Mesztetics Lenke fővárosi tanítónőnek folyamodását, melyben a tőle bírói ítélettel elválasztott volt férje nevének viselhetése kérdése tárgyában egyrészről a Belügyminisztérium és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium között, másrészről a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és az esztergomi róm. kat. szentszék között állítólagosán felmerült hatásköri összeütközés esetét az 1869:IV. te. 25. §-a értelmében a minisztertanács által eldönteni kéri. A tényállás a következő: az ág. ev. hitvallású Engelbach Alajos és róm. kat. hitvallású neje, Mesztetics Lenke közt lefolyt válóperben az esztergomi róm. kat. szentszék a házasság érvényének fenntartását mondta ki; ellenben a polgári bíróság legfelsőbb bíróságilag is helyben hagyott ítélettel az ág. ev. hitvallású férjre nézve a házassági köteléket felbontottnak nyilvánította, minek következtében Engelbach Alajos újabb házasságot is kötött, s azon kéréssel fordult a fővárosi bejelentő hivatalhoz, hogy a törzskönyv kiigazításával Mesztetics Lenke volt férje nevének további viselésétől eltiltassék. E végzést Mesztetics Lenke felfolyamodása folytán a fővárosi kapitányság, valamint a legfelsőbb fokban a Belügyminisztérium is megsemmisítette azon indokból, mert a bejelentési hivatal nem illetékes arra, hogy törzskönyvi kiigazítás útján névváltoztatásokat határozzon el. Erre Engelbach Alajos a fővárosi tanácshoz folyamodott azzal a kéréssel, hogy volt nejének neve a tanítónők lajstromában leánynevére igazíttassék ki, mely kérésnek a fővárosi tanács helyt is adott, de Mesztetics Lenke ellenfolyamodására utóbb a nevet ismét visszaváltoztatta. Ezután Engelbach Alajos felfolyamodása folytán az ügy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elé kerülvén, a nevezett minisztérium a Közalapítványi Igazgatóság és az Igazságügy-minisztérium véleményének meghallgatása után s ezen véleménnyel egyezőleg kimondotta, hogy Mesztetics Lenkének nincsen joga a tőle elvált férjének nevét tovább viselni, mert az 1868:LIII. te. értelmében mindenkinek cselekvényei azon egyház tanai szerint ítélendök meg, melyhez tartozik, s így az ág. ev. hitvallású Engelbach Alajosra nézve a Kir. Kúria ítélete folytán Mesztetics Lenkével való házassága teljesen felbontatott; mert a volt férj azon jogokat, melyek a nőt csak a házasság alapján illetik meg, milyen a férj nevének viselése is, a házassági kötelék felbontása után elébbi nejével megosztani többé nem tartozik, illetőleg a volt hitvesnek nincsen joga a házasság felbontása után volt férjének nevét tovább viselni; mert a fennforgó esetben Engelbach Alajos nevét jelenleg mostani második neje viselvén jogosan, a monogámia elvével sem egyeznék meg, hogy ugyanazon férfi nevét egyidőben több nő viselje; mert végre a kat. szentszék ítéletének a jelen esetben csakis az a hatálya van, hogy Mesztetics Lenke a róm. kat. vallás hitelvei szerint volt férje életben léte alatt újabb házasságra nem léphet. Minthogy az 1869:IV. te. 25. §-a szerint a minisztertanács a bírói és közigazgatási hatóságok közt felmerült illetékességi összeütközések el398