Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. december 3. 42750./ d.) belföldi lovaknak időleges használatra külföldre való kivitele az első fokú pénzügyi hatóság engedélye alapján volna csak eszközölhető, ezen engedélyokmányban megnevezendő a kilépési vámhivatal, mely a lovakat a meghatározott időn belül eszközlendő visszahozatal kötelezettségének feltétele mellett előjegyzésbe veendi; e.) a kiviteli tilalom nem terjedne továbbá ki a legfelebb másfél éves csikókra, amennyiben ezek életkora azok születési helyének járási állatorvosa által kiállított bizonyítvány s a kilépési vámhivatalnál működő állatorvos által beigazoltatik. Hogy másfél év legyen az a határ, melyen belől a csikók kivihetők: ez csak az osztrák kereskedelmi miniszter javaslata, végleges megállapodás a maximális életkor tekintetében az értekezleten nem jött létre. Különös tekintetbevételt érdemlő esetekben egyes lovak kivitelére a közös hadügyminiszter hozzájárulásával adatnék kivételesen engedély. Előadó miniszter úr felhatalmazást kér, hogy az osztrák kereskedelmi miniszternek a magyar kormány hozzájárulását a rendezés fentebbi alapjaihoz kijelenthesse. A kívánt felhatalmazás megadatik.

11 9. A vámkedvezmények kiterjesztése Bulgáriára

12 A kereskedelmi miniszter úr jelenti, hogy az osztrák kormánnyal egyetértőleg a miniszterelnök úrral közösen az 1890:XXVII. te. alapján hirdetményt bocsátott ki Bulgáriának azon országok sorába való felvétele tárgyában, amely országokból jövő áruk vámkedvezményre igényt tarthatnak. Jóváhagyólag tudomásul vétetik.

13 10. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazása arra, hogy az Egyiptommal kötött külkereskedelmi egyezményről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjessze.

14 11. A szerb kormány kérelme új fogyasztási adók bevezethetésére

15 A kereskedelmi miniszter úr előterjeszti, hogy a szerb kormány bécsi képviselője útján megújította azon, a magyar minisztertanács által 1889. november 4-én tárgyalt kívánatát, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia kormányai egyezzenek bele, miszerint Szerbia pénzügyeinek javítása érdekében bizonyos fogyasztási cikkekre a fennálló kereskedelmi egyezménynek meg nem felelő fogyasztási adókat vethessen, illetőleg a már létező adókat felemelhesse, hozzátévén, hogy azon cikkeknél, melyek Szerbiában is termeltetnek, a belföldi termelés is ugyanazon fogyasztási adó alá fogna vettetni.

1 388