Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)
1890. december 3. 42./50./ 7. Tanácskozás összehívása az Osztrák-Magyar Lloyd Társaság ügyében 10 A kereskedelmi miniszter úr közli a közös külügyminiszter átiratát, melyben a nevezett miniszter tudatja, hogy az osztrák kormány az előadó miniszter úrnak az Osztrák-Magyar Lloydra vonatkozó javaslatait elfogadta, s a részletek megállapítása végett a magyar kormány képviselőinek kiküldését kéri. Minthogy ezen átirat szerint az osztrák kormány az előadó miniszter úr javaslatainak némely pontját nem helyesen látszik értelmezni, az előadó miniszter úr válaszában javaslatainak nem helyesen magyarázott értelmét helyreigazítani, egyúttal azonban készségét kifejezni szándékozik megbízottainak kiküldése iránt, azzal az óhajtással, hogy a vezetése alatti minisztérium személyzeti viszonyai miatt a bizottsági tanácskozások Budapesten tartassanak meg. Tudomásul vétetik. 8. Irányelvek a fegyver-, lőszer- és lókiviteli tilalom elrendelése esetére A kereskedelemügyi miniszter úr — utalással a múlt évi augusztus hó 16-án tartott minisztertanácsban előadottakra —jelenti, hogy az osztrák kereskedelmi miniszter közölte vele a fegyverek, lőszerek és lovak kivitelének eltiltása alkalmával követendő irányelvek megállapítása céljából f. évi február hó 20-án Bécsben tartott értekezlet jegyzőkönyvét s az ez alkalommal létrejött megállapodások alapján általa kidolgozott rendelettervezeteket, melyekre vonatkozólag a magyar kormány véleményét, illetőleg hozzájárulását kéri. E megállapodások három eshetőségre vonatkoznak, melyek bekövetkeztével kiviteli tilalmak rendelendők el. Ezek: 1. ha az Osztrák-Magyar Monarchia maga visel háborút; 2. ha valamely külállam területén felkelés támad, lázadás üt ki, mely fegyveres beavatkozásunkat szükségessé teheti; 3. ha két külállam visel háborút, mely utóbbi esetben Monarchiánk — mint minden neutrális hatalom •— úgy a fegyverek, lőszerek és lovak, mint egyáltalán minden a hadviselést megkönnyítő és elősegítő tárgynak és eszköznek a hadakozó államok bármelyikének területére való kivitelét köteles eltiltani. E harmadik esetre vonatkozólag nem szükséges tehát különös irányadó elveket megállapítani, annak eldöntése pedig, hogy azon fegyver-, lőszer- és leszállítási szerződések, melyek valamely külállam által belföldi cégekkel még béke idején köttettek, az esetben is teljesítendők lesznek-e, ha a megrendelő állam időközben egy harmadik hatalommal háborúba bonyolódott, — az értekezlet egyhangú véleménye szerint adott esetben a Monarchia két államának kormányaira bízandó. 386