Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. október 24. 32./40./ 17. A Kiskőrösi Kir. Járásbíróság és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. kiskőrösi járásának szolgabírósága között lovak vasúti pályára terelése miatt keletkezett hatásköri összeütközés kérdésében — az igazságügy-miniszter előterjesztésére — határozat arról, hogy az eljárást a bíróság folytassa le. Jegyzetek a Az eredeti jk. jelenlegi lelőhelye: OL - K 26 - 1896 - 14 056 (3560/1890). 1 Az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság 1855-ben alakult meg, és 200 millió Fc-ért megszerezte a Délkeleti Államvasút vonalait, valamint bizonyos ausztriai és bánáti bányákat, erdő- és földbirtokokat. Jelentős vasútépítkezéseket is folytatott kamatgaranciával. Ennek eredményeként csak Magyarországon mintegy 1500 km hosszú vasútvonal birtokába jutott. Az ország legfontosabb vasúti irányait uralta: a Pest-Marchegg (Bécs) vonalat, a Vág völgyében Németország felé vivő vasutat, a Pest-Szeged, ill. a Temesvár-Orsova vonalakat. Forgalmi és tarifális téren jelentős versenytársa volt a MÁV-nak, óriási akadályt képezett a magyar vasúti politika érvényesítése előtt. Tisza Kálmán kormánya felvette a harcot a társasággal, és a kiegyezési tv.-nyel elvileg közössé vált vasút dualizálásával igyekezett biztosítani a magyar közlekedési érdekeket. Mivel a bécsi igazgatósággal nem jött létre megegyezés, a kormány közvetlenül a francia főrészvényesekkel bocsátkozott tárgyalásokba, amelyek eredményre is vezettek, és 1882. jún. 8-án megkötötték az új szerződést. Ennek értelmében 1883-tól a társaság magyarországi vasútvonalainak, bányáinak stb. külön székhelye Bp. lett, a részvényesek közgyűlését évenként felváltva Bécsben és Bp.-en tartották, a társaság magyar ügyeinek vezetésére Bp.-en független igazgatótanácsot és igazgatóságot állítottak fel, a magyarországi vonalakat az állam 1895. jan. 1. után bármikor megválthatta. Megállapodás született arról is, hogy a társaság és a MÁV nem kel egymással versenyre. Ruzitska 14-27. p., GyömreiVértesy 91-92. p. 2 A Ker. Min. elnöki iratai elpusztultak, emiatt lt.-i adatok a tett konkrét intézkedésekre nincsenek — Ld. még 1891. márc. 18./2., máj. L/7., jún. 3./4.JÚI. 17./5.JÚI. 29J4., aug. 16./1L, 1892. Jan. 8J2., febr. 9./18., márc. 20./1. 3 A pozsonyi állami Duna-híd Cathry Szaléz Ferenc mérnök-vállalkozó vezetésével épült fel. A munkálatok 1889 ápr.-ában kezdődtek meg és 1890 dec.-ében fejeződtek be. Műszaki iratok: OL K 227 - 14 596/1896 I. (1267. cs.) 4 Az uraik, szóban már szept. 9-én beleegyezését adta Szapárynak ahhoz, hogy a hidat róla nevezzék el. (OL - K 467 - Szapáry Gyula - 1890 - 81.) — A híd ünnepélyes felavatására a névadó Ferenc Józsefjelenlétében 1890. dec. 30-án került sor. Iratok: OL - K 26 - 1890 - 3956. — Ld. még 1890. dec. 17./6. 5 Ld. még 1890. ápr. 18./3. és 5., jún. 13./2., dec. 3./9., dec. 7./L, 1891. okt. 23J6., nov. 6./1. — Az összes külkereskedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 6 A tárgyalásokra vonatkozó vámkonferenciai jk.-eket (1890. ápr. 26., jún. 6-8., júl. 4-5.) Id. OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 1107, 1167, 1467 és 1701. A Monarchia és Bulgária között jegyzékváltás útján jött létre az ideiglenes kereskedelmi egyezmény okt. 5./17-én. Az egyezmény a Nagy-Britannia és Bulgária között 1889-ben kötött megállapodás alapján 1892. jan. 1./13-ig terjedően gyakorlatilag a legnagyobb kedvezményt biztosította. Uo. 2536; OL - K 2 - 1887/92 - 8123/1891 (192. cs.) 7 Baross még 1889-ben kiadott utasítására a MÁV Igazgatóság 1890. jún. 6-án terjesztette fel elképzeléseit az 1887. júl. l-jén életbe léptetett árudíjszabás (Helyi díjszabás II. rész) átdolgozása tárgyában. Ezt az előterjesztést vitatta meg a Tarifa Bizottság 1890. júl. 10-i ülésében Baross elnöklete alatt. A kerm. világosan kifejtette szándékát: a tarifapolitikát teljesen alá kell rendelni a gazdaságpolitikának, azaz — a közös vámterület létében is — biztosítani kell a hazai termelés versenyképességét. E cél érdekében a miniszter lényegében a személy díj szabásban már bevezetett zónatarifát (vö. 1890. ápr. 11./7.) valósította meg az árudíjszabásban is. Az új rendszerben a díjtételeket távolsági övezetenként állapították meg. Átlagosan 10%-kal mérséklődtek a tételek, legnagyobb arány346