Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

307387 1890. október 10. tal egy előnynek az állam számára biztosításáról van szó, melyet a miniszter saját hatáskörében is megtehetne, a szóban levő egyezményt törvényhozási jóváhagyás alá terjeszteni nem szükséges. Ami a költségeknek a Monarchia két állama közötti megosztását illeti: a minisztertanácsnak nincsen ellenvetése az ellen, hogy amennyiben a kvóta szerinti megosztási kulcsot az osztrák kormánnyal nem lehetne elfogadtatni, ez esetben, tekintettel arra, hogy a nyerendő bulletin-példányok egyenlően fognak a Monarchia két része között megosztatni, a költségek is egyenlő arányban osztassanak fel, de oly határozott fenntartással, hogy ebből más esetekre nézve semmi következtetés sem vonható le.

7 Törvényjavaslat a konzuli bíráskodásról Az igazságügy-miniszter úr hivatkozván arra, hogy a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló törvényjavaslat 22. §-ának megállapítása a f. évi szeptember hó 28-án hozott minisztertanácsi határozat szerint az osztrák kormány által beterjesztendő javaslat német szövegének megismeréséig függőben hagyatott, bemutatja az osztrák törvényjavaslat erre vonatkozó határozmányát. A minisztertanács azt találja, hogy a bemutatott törvényjavaslat 22. §-a több tekintetben nehézségeket idézne elő. Nevezetesen nem egészen megfelelő az a határozat, hogy a törvény 10 év előtt nem módosítható, vagy meg nem szüntethető, mert a Monarchia mindkét államának egybehangzó törvénye által ez 10 éven belül is megtörténhetnék, kikötni csak azt szükséges, hogy tíz éven belül a Monarchia egyik állama se módosíthassa és ne szüntethesse meg egyoldalúlag, azaz önnön törvénye által. Továbbá a szóban levő 22. § második bekezdése azt a határozatot tartalmazza: „Ha a tíz év elteltével a megszüntetés vagy megváltoztatás elhatároztatik, ez azon naptól számítva, melyen ezen elhatározás a másik állam kormányával közöltetett: csak három év múlva lép hatályba." Ebben a határozatban az az elv van elfogadva, hogy tíz év eltelte után a Monarchia mindkét állama egyoldalúlag, azaz önnön törvénye által módosításokat elhatározhat, vagy a törvényt el is törölheti, csak azon korlátozás van hozzáfűzve, hogy úgy a módosítás, mint a megszüntetés elhatározása nem lép azonnal hatályba, hanem három év után, azon naptól számítva, amelyen az elhatározás a másik állam kormányával közöltetett. Azon elvet, mely itt ki van mondva, hogy bizonyos számú — a javaslat szerint tíz — év letelte után a konzuli bíráskodásnak a javaslatban 331