Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

28736./ 1890. szeptember 29. 28./36J 1890. szeptember 29. 2. Az Osztrák-Magyar Lloyd Társaság egymillió Ft-os kölcsöne

1 A kereskedelmi miniszter úr jelenti, hogy a közös külügyminiszter úrtól átiratot vett, melyben az a magyar kormány hozzájárulását kéri ahhoz, hogy az OsztrákMagyar Lloyd tengeri hajózási társulat a Triesztben eszközlendö raktári építkezések teljesíthetése végett 1 millió Ft-nyi kölcsönt vehessen fel. Ámbár a magyar kormány a Lloyd ügyében elfoglalt elvi álláspontjának megfelelően korábban azt jelentette volt ki, hogy a nevezett társulatnak azon kérelmére nézve, mellyel beruházási kölcsön engedélyezését szorgalmazta, érdemileg nyilatkozni nem kíván; mindamellett miután a Triesztben teljesítendő építkezésekre nézve a Lloydnak a magyar kormány hozzájárulásával vállalt kötelezettsége van az osztrák kormány irányában, a minisztertanács a szóban levő kölcsön felvételétől az engedélyt nem véli megtagadhatni. Ennélfogva felhatalmazza a kereskedelmi miniszter urat, hogy a szóban levő 1 millió Ft-nyi kölcsön felvételéhez a magyar kormány beleegyezését kijelenthesse, minden abból a magyar kormány álláspontját érinthető jogi következményeknek kizárásával. 3. A közigazgatási reformtervezet (a közigazgatási bizottság) Folytattatván a közigazgatási reform ügyének tárgyalása, tanácskozás alá vétetik a közigazgatási bizottság (1876:

VI. te.)

3 mikénti szervezésének kérdése, elfogadtatik, hogy a közigazgatási bizottság intézménye jövőre is fenntartassék azzal a megjegyzéssel, hogy a hozzáutalandó közigazgatási teendők tekintetében a súlypont az albizottságokra helyeztessék, és a közigazgatási bizottság plénumának hatásköre taxatíve állapíttassák meg a törvényben, kimondatván, hogy minden más ügy, melyet valamely törvény a közigazgatási bizottsághoz utasít, azon albizottság által végzendő, melyhez az az ügy természeténél fogva tartozik. Ehhez képest azzal a megjegyzéssel, hogy jelenleg csak a megyei közigazgatási bizottságokról van szó, a közigazgatási bizottság plénuma elé tartoznának: a 1/4 évi jelentések tárgyalása; magánegyének vagy az albizottságok által a plénumhoz terjesztett indítványok tárgyalása; a különböző közigazgatási ágakhoz tartozó közegek közt támadt hatásköri összeütközések eldöntése, és amennyiben a közigazgatás ellátá323