Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. szeptember 19. 24732./ A IL fejezetben meghatároztatnak és felsoroltatnak az állami közigazgatási közegek (alispán, szolgabíró stb. mint egyes közegek, a közigazgatási bizottság mint kollegiális közeg), továbbá taxatíve megállapíttatik hatáskörük. A III. fejezetben meghatároztatik a megyének mint önkormányzati testületnek szervezete, megállapíttatik hatásköre, s megállapíttatnak közegei (közgyűlés, állandó választmány); meghatároztatik, hogy a megye miképpen foly be az állami közigazgatásba s annak ellenőrzésébe. Továbbá meghatároztatik, hogy a megye milyen külön közegeket állíthat fel saját önkormányzati ügyeinek ellátására, különösen az önkormányzat körében alkotott intézetek igazgatására.

13 Ugyane fejezetben megállapítandók a megye politikai jogai is. A HL fejezetnél a részletes tárgyalás alkalmával még megfontolandó lesz: nem kell-e bizonyos határozatokat, s milyeneket a községekről felvenni, s esetleg nem volna-e célszerű a községekre vonatkozó határozatokat egy külön fejezetbe foglalni, mely az esetben a IV. fejezetet képezné. A IV. fejezet tárgyalja a közigazgatási bíráskodást,

7 meghatározván annak szervezetét és közegeit, és szabatosan megjelölvén ezen közegeknek hatáskörét, s megállapítván egyszersmind ezen közegeknek úgy egymáshoz, valamint a közigazgatás közegeihez való viszonyát. Ugyané fejezetben meghatározandók a közigazgatási bíráskodás eljárásának főbb elvei, míg az eljárásnak részletes megállapítása külön törvényben vagy rendeletben fogna történni. Az V. fejezetbe foglalandók az átmeneti és vegyes intézkedések, valamint a kormány részére szükséges felhatalmazások, továbbá az utalás arra, hogy a községekről, városokról, az árvaügyről és a közigazgatási bíráskodási eljárásról külön törvények, illetőleg rendelet fog intézkedni. Ami a közigazgatási reform tárgyában tervezett egyes törvényeknek életbe léptetését illeti: a minisztertanács azon a nézeten van, hogy miután a községek s a r.t. városok szoros összefüggésben vannak az általános közigazgatási és a megyei törvényhatóságok rendezésével, s ez utóbbi törvénynek korábbi életbe léptetése esetében az átmeneti intézkedések megállapítása nagy nehézségeket okozna, a most említett egymással szorosan összefüggő törvényeket egyszerre kell életbe léptetni, ha nem is lesz lehetséges a törvényeket egyszerre megalkotni. Ezután folytattatván a közigazgatási reform részletei felett a tárgyalás

8 azon pontozatok alapján, melyeket a Belügyminisztérium készített; a törvényhatósági bizottságokra

9 nézve (II. fejezet) elhatároztatik, hogy ezen bizottságok tagjainak számára és a bizottságok összeállítására nézve az eddigi törvényes határozmányok tartassanak fenn azzal a módosítással, hogy a községi jegyzők és körjegyzők ne legyenek a bizottság tagjai, továbbá, hogy ugyanazon egyén, ha városban és megyében is adófizető, egyszerre városi és megyei bizottsági tag is lehessen akár mint virilista, akár választás útján. 310