Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány A kormány szándékait közelebbről világítják meg azok a miniszteri nyilatko­zatok, amelyek a minisztertanácsban 1890. március és szeptember között hangzottak el az Országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatok meghatározása alkalmával. A kormány egyfelől fenntartotta az előző kabinet által benyújtott és a Házban már tár­gyalásba vett törvényjavaslatokat; másfelől az egyes miniszterek a következő tör­vényjavaslatok benyújtásával számoltak, éspedig a pénzügyminiszter: a regálé kárpótlási igények bejelentési határidejének meg­hosszabbításáról, a pénztári készletek felhasználásáról, a horvát-szlavón föld-teher­mentesítési pótlékról, az italmérési jövedékről szóló törvény módosításáról, az egye­nes adók reformjáról, a földadó-százalék megállapításáról, a fíloxéra sújtotta szőlőte­rületeknek nyújtandó újabb adókedvezményekről, a fémjelzésről, a váltópénzek újra­veretéséről és a bányatörvényről, továbbá feltételesen a szeszadótörvény módosításá­ról, a községeket megillető regálé kárpótlások hitelszövetkezetek céljaira való fel­használásáról és az állami és vasúti értékpapírok konverziójáról; a kereskedelemügyi miniszter: a vasárnapi munkaszünetről, a munkások beteg­biztosításáról és a métermérték bevezetéséről szóló törvény módosításáról; valamint feltételesen a „még szaktanácskozások tárgyát" képező javaslatok a szabadalmi ügy és a zálogházak rendezése tárgyában; a földművelésügyi miniszter: a bortermelés és -kereskedés védelméről, a víz­jogról, a Tisza-Béga-völgyi Vízszabályozó Társulat ügyeinek rendezéséről, a Tisza mederrendezési munkálatainak állami segélyezéséről, a mezőrendőrségröl és az állat­egészségügyi törvény módosításáról; a vallás- és közoktatásügyi miniszter: a kisdedóvásról, a görög nyelv tanításá­ról, a tanítók nyugdíjalapjáról és esetleg a tanítók fizetésének rendezéséről; az igazságügy-miniszter: a királyi tábla decentralizálásáról, az elsőfokú bíró­ságok székhelyeiről, a törvényszéki elnöki helyek betöltéséről, a királyi ügyészek ügyvitelének egyszerűsítéséről, a bíróságok és ügyészségek szervezetének módosítá­sáról, a sommás eljárás reformjáról, a büntetéspénzek és rabtartási költségek behajtá­sáról, a konzuli bíráskodásról, továbbá esetleg a bírói hatalomról szóló törvény mó­dosításáról, a börtönügyről, a képviselő-választások fölötti kúriai bíráskodásról és a bűnvádi eljárás szabályozásáról a sajtóeljárással kapcsolatban; a honvédelmi miniszter: az 1889-re megszavazott 130 419 Ft hitel 1890-ben felhasználásáról, a bosznia-hercegovinai csapatoknak a Magyar Korona Országaiba történő „behozataláról", és — ha az „erre vonatkozó megegyezések létrejönnének" — a katonai beszállásolási törvény, valamint a katonai özvegyek és árvák ellátásáról szóló törvény módosításáról. (1890. márc. 25/2,, máj. 9/2., jún. 27./20., júl. 4/3., szept. 21./2.) Az új kormányfő kormánya megalakulásáról március 18-án levélben értesítette valamennyi főispánt és Budapest főpolgármesterét, valamint az összes törvényható­ságot miniszterelnöki állásának elfoglalásáról. A leiratra sorban érkeztek a „hódoló" feliratok. 25 A kormányban fennállása alatt háromszor történt személyi változás. 26 1890 vé­gén — megromlott egészségi állapota miatt — Orczy Béla kérte felmentését, amelyet az uralkodó Orczy érdemeinek elismerése mellett 1890. december 24-én el is foga­dott, és még aznap király személye körüli miniszterré kinevezte Szőgyény-Marich 29

Next

/
Thumbnails
Contents