Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. július 18. 17./25./ Jegyzetek a Az itt következő szövegrészt Barkassy Géza mt.-i jegyző törölte, és ezt a jk.-ben aláírásával igazolta: „tekintettel azonban arra, hogy a segélypénztárba való belépésre kötelezett tagok járulékai úgy az adózó közönségre, mint magára az államra is (pl. a dohánygyáraknál, bányászatnál stb.) igen nagy, esetleg a kereseti adó összegét is meghaladó terheket fog róni." b Barkassy beszúrása. c Az 5. jk.-i pontot (tárgya: többletköltség a MÁV kezelésénél) törölték, amit a jk.-ben Barkassy aláírásával igazolt. 1 Ld. még 1890. júl. 4./3., szept. 21./2., szept. 28J6. — A „munkásvédő törvényhozás" további intézkedéseit ld. 1890. ápr. 18./4., júl. 4./3. 2 A 80-as évek végén az állami gyárakban, a magánvállalatok körében, a társadalmi egyletek és a bányatársládák révén alakított betegsegélyező pénztáraknál biztosítottakon kívül az ipari munkásság közel 40%-a nem részesült betegség eseténi ellátásban. Részletes adatok: OL - K 231 - 1892 - 1.1. 550 (45 211/1890).) — 1889-ben az ún. munkásvédő törvényhozás keretében — a vasárnapi munkaszünet és a baleset elleni biztosítás ügyével egyetemben — napirendre került a betegsegélyezés kérdése is, amelynek megvalósítását a munkásság mellett saját érdekükben már a munkáltatók szervezetei is sürgettek. (Uo.) 1889. aug.-ban készült el a Ker. Min.-ban az „Alapelvei a munkások betegsegélyezéséről szerkesztendő törvényjavaslatnak" című elaborátum. Eszerint a kormány hivatalból szervezett kerületi betegsegélyező pénztárakat állít fel, amelyek mellett vállalati, építési, ipartestületi, egyesületi pénztárak és bányatársládák is szervezhetők. Minden olyan legalább egy hétre szegődött ipari, közlekedési és gyári munkást, akinek napi keresete a 4 Ft-ot nem haladta meg, kötelezően beléptetni terveztek valamely betegsegélyző pénztárba. Ezeket az alapelveket küldte ki Baross véleményezésre az összes iparkamarának (aug. 15.). A beérkezett vélemények lényegében egyöntetűen támogatták a terveket, s így 1890 elején elkészülhetett a 92 §-ból álló, „az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről" című tvj. tervezete. Ezt vitatta meg és fogadta el kisebb módosításokkal a jk.-ben említett, a kerm., a büm., a püm., a fm., a MÁV, az Osztrák-Magyar Államvasút, a Duna-gözhajózási Társaság, az Orsz. Iparegyesület, a Bp.-i Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Munkás Betegsegélyező Pénztár képviselőiből álló szakértekezlet máj. 16. és jún. 6. között. Uo. (33 294 és 6889/1889, 8013/1890), OL - K 255 - 1890 - 9. t. 1727. — A mt. elé került tvj.-ot (1-94. §) Id. OL - K 231 - 1892 - 1.1. - 550 (41 475/1890). 3 Ld. még 1890. jún. 27./19., nov. 3J2. 4 A MÁV jelentését, az írásos mt.-i előterjesztést és a kerm. júl. 20-i utasítását a MÁV-hoz, amelyben elrendeli a 15 kocsi beszerzését, ld. OL - K 229 - 1895 - 5. t. - 26 487 (40 955/1890). 5 A mozgósítás vagy háború esetén életbe lépő, a vasúti szállítóeszközök hadi felhasználását koordináló kocsiintézőségi hálózat távírda-összeköttetéseit a Közös HM-ban 1890 febr.-ápr.-ában tartott értekezletek minősítették elégtelennek. A közös hm. átirata: OL - K 229 - 1892 - 28. t. - 1612 (18 382/1890). 6 Baross júl. 21-én foganatosította a határozatnak megfelelő intézkedéseket. (Uo. /34 490/1890/.) Fiók-kocsiintézőségekül a következő MÁV üzletvezetőségi székhelyeket jelölte ki: Bp. jobbpart, Zágráb, Szabadka, Bp. balpart, Szolnok, Arad, Kolozsvár, Debrecen. Közöttük építették ki a külön távíróvonalakat, amelyek Bp.-en futottak össze; Bp. a Bécsben székelő Központi Intézőséghez külön telefonvonallal csatlakozott. 7 Ld. még 1890. jún. 6./'1. 8 Az uraik. Bethlen 1890. aug. 22-i felségelőterjesztésére szept. 22-én hagyta jóvá a „M. Kir. Állatorvosi Akadémia" szervezeti szabályzatát. (A szabályzatot ld. OL - K 184 - 1891 - 8. t. - 3616, ill. RT 1890. 1660. p.) — Az 1890/9l-es tanévvel induló 4 éves tanfolyamra a 16. életévüket betöltött és 6 gimnáziumi osztályt elvégzett egyének jelentkezhettek. A szervezési szabályzat tanévenként 30 Ft tandíjat állapított meg. 9 Ld. még 1891. okt. 30./10. 10 Ld. még 1890. ápr. 24'./?., jún. 27.Z2. — A bizottság júl. 16-án tartotta alakuló ülését. Ezen eldöntötték, hogy lovasszobrot állítanak, amelynek helyéül ekkor még az Andrássy út végét jelölték ki. Az ülésen megválasztott szűkebb, ún. végrehajtó bizottság elnöke br. Podmaniczky Frigyes, tagjai pedig gr. Batthyány Géza, Darányi Ignác, Hieronymi Károly, Ráth Károly, Tarkovich József és Ybl 284