Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. május 1. 7./15./ Jegyzetek a Tarkovich mt.-i jegyző beszúrása. 1 Ld. még 1890. ápr. 24./1., máj. 9./1. 2 A közös mt.-ra ápr. 26-28. között került sor Bécsben. (Ld. Diószegi, Die Protokolle 474-499. p.) Az ülésen heves vita zajlott le a hadügyi költségvetésről, amely a közös budget túlnyomó többségét jelentette. Bauer közös hm. mindenáron védeni igyekezett eredeti előirányzatait, hivatkozva a szerinte bármely pillanatban kitörhető háborúra és ezzel összefüggésben a Hadsereg elmaradottságára. Elsősorban az ismétlőfegyverekre és a füstmentes lőporra való áttérés meggyorsítása érdekében követelte a többletköltségek elfogadását. Bauer előterjesztésére a két püm. (Wekerle Sándor és Dunajewski), majd Szapáry Gyula és az osztrák me. (Taafe) reagált, nagyjából egyöntetű elutasítással. Szapáry kijelentette, hogy pénzügyi és politikai okokból egyaránt ellene szavaz a hm. magas követeléseinek. Érvelésének lényege az volt, hogy a nagy nehezen helyreállított államháztartási egyensúlyt nem szabad semmivé tenni egy újabb deficittel, hogy az állami bevételek adóemelés általi növelésére a gazdasági körülmények nem adnak lehetőséget; ha pedig tényleg kitör a háború, akkor igen nagy erőfeszítéseket kell tenni, erre viszont csak rendezett pénzügyi viszonyok között van esély. A két kormány gyakorlatilag egységesen lépett fel, s ez meghozta gyümölcsét: sikerült jelentős törléseket kivívniuk. (A jk.-i pont nem emliti, hogy a közös mt. az utolsó tanácskozási napon az addigi 8 699 896 Ft-os csökkentésen túl további 2,5 milliós törlést is eszközölt.) Az értekezlet — a hadügyi kormányzat képviselőit kivéve — szinte egyhangú véleménye ellenére Ferenc József az ápr. 28-i délutáni záróülésen nem fogadta el a közös mt. javaslatát, hanem új előirányzat készítésére utasította a hm.-t, és egy újabb mt. tartását rendelte el. 3 Az 1890. évi költségvetés csekély, 508 901 Ft-os hiánnyal számolt. Vö. 1890:4. te. 4 A tervezett közigazgatási reformról van szó. — Ld. 1890. márc. 16. és szept. L/16. 5 Vö. 1890. márc. 16. 6 A katonaság beszállásolásáról az 1879:36. te. rendelkezett, zömmel a községek kötelességévé téve azt. A községek besorolását a lakbérosztályokba, valamint az egyes osztályokban fizetendő béreket a honv. m. — a püm. és a közös hm. egyetértésével — ötévenként állapította meg az előző öt év árviszonyai alapján. (A legutóbbi bérszabás 1890 végéig volt érvényben.) A legénység elszállásolásáért a te. fix napi térítési díjat állapított meg (pl. laktanyában 6 Kr., egyénenkénti elszállásolásnál 1 kr) (30-31. §). A te. hatálya alatt épített, ill. kialakított és a katonaságnak véglegesen átadott laktanyákért a beszállásolási térítéseket 25, ill. 15 éven keresztül élvezte az átengedő község (térítési biztosítás) (33. §). 7 Ld. még 1890. jún. 20./2., jún. 27./L, júl. 4.B., nov. 19./8., dec. 3.B., 1891. máj. 21./16. 8 „A métermérték behozataláról szóló 1874:8. te. némely határozmányainak módosításáról" címet viselő tvj.-ot Baross máj. 28-án terjesztette a Ház elé, indokolásával együtt. Ld. OL - K 2 - 1887/92 - 4835/1890. — Az egységes, tízes felosztású mértékrendszert (m, kg, liter) Magyarországon az 1874:8. te. alapján 1876. jan. l-jétől vezették be. Alapmértékül a magyar és a francia kormány kiküldött bizottságai közreműködésével 1870-ben Párizsban — a francia állami levéltárban levő etalonok mintájára — készített és az OL-ban őrzött, platinából előállított méter és kg szolgált. A prototípusok nem bizonyultak teljesen megfelelőnek, ezért még 1875-ben nemzetközi egyezmény született a métermérték fejlesztésére. A Nemzetközi Mértékbizottság 14 évi munka után 1889. szept. 24-én terjesztette elő az új etalonokat, amelyek 10% irídiumot és 90% platinát tartalmazó ötvözetből álltak. Az új etalonok tették szükségessé az 1874:8. te. 2. és 6. §-ainak (ezekben szerepelt az etalonok leírása) megváltoztatását. — A tvj. kh. tárgyalására csak 1891. febr. 6-án került sor. Iratok, ill. a vita nélküli tárgyalás lefolyása: uo. 5971/1890, 6399, 6494/1891 (185-186. es.), KN (188792) 18. k. 306. p., 22. k. 68., 70. és 223. p. — A tvj.-ot az 1891:6. te. emelte tv.erőre. 9 A GYESEV az 1890-es években kiépített vonalain jelentkező szállítási igényeket — forgalmi eszközeinek csekélysége miatt — nem sokáig tudta kielégíteni, ezért a kerm. még 1888-ban felhívta a társaság figyelmét új vagonok beszerzésének szükségességére. A felhívás következtében került sor 1889-ben 100 tehervagon vásárlására. Ennek, továbbá egyéb kisebb beruházásoknak fedezésére az 1889. jún. 22-i társulati közgyűlés 1 millió Ft-os kölcsön felvételét határozta el. OL - K 229 - 1894 16.1.-60 285. 226