Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. április 24., május 1. 6JUJ, 7715./ tikai szempontok miatt — végül megváltoztatta álláspontját. OL - K - 228 - 1892 - 3. t. - 30 711 (58 447/1889, 10 816/1890). 14 A szerződés megkötésére 1890. máj. 3-án került sor, Baross jóváhagyása máj. 22-én kelt. A vállalkozók teljhatalmú megbízottja Hajdú Gyula lett. OL - K 228 - 1895 - 3. t. - 36 819 (38 075/1890). — Ld. még 1890. aug. 8./12., szept. 28J5., 1892. szept. 16./12., 1893. nov. 14./1L, 1894. jún. 24J9. 15 1889-ben Szerbiában bevezették a sóegyedáruságot, ezután került sor a szerb kormány és az AngolOsztrák Bank között 1882-ben kötött sószállítási szerződés felmondására. OL - K 255 - 1890 - 6. t. 7. 16 Az ügyre vonatkozó iratok megtalálhatók: HHStA, Wien, Ministerium des Äußern, Adm. Arch. F. 34. K. 670. (1890 - 36 - 1 - 1). — Ld. még 1890. máj. L/16. 7./15J 1890. május 1. 1. Az 1891. évi közösügyi költségvetési előirányzat újabb változata elleni kifogások

1 A miniszterelnök úr jelentést tett az 1891. évi közösügyi költségvetés megállapítása iránt tartott közös miniszteri értekezletek eredményéről, mely szerint az előirányzott szükségletből mintegy 8 1/2 millió Ft törültetett, úgyhogy az 1890. évre megszavazott hitellel szemben még mindig körülbelül 4 1/2 millió Ft-nyi többlet mutatkozik; megjegyzendő azonban, hogy még a történt törlések sem tekinthetők véglegeseknek, mivel azok Ő Felsége által legfelsőbben még jóvá nem hagyattak.

2 A minisztertanács a tett jelentést tudomásul vévén, kénytelen újból is hangsúlyozni annak szükségét, hogy az 1891. évre a közösügyi költségek fejében ne irányoztassék több elő, mint 1890. évre megszavazva volt, vagy ha ez nem is volna egészen elérhető, a kérendő többlet legalább jelentékenyen ne legyen nagyobb. A minisztertanács kénytelen e kívánatához ragaszkodni, mert a f. évre megállapított magyarországi költségvetési törvényben a súlyegyennek megközelítőleg helyreállítása

3 is csak úgy volt elérhető, hogy a kiadások a lehető legszűkebb keretben irányoztattak elő, s azért azok jövőre nemcsak hogy alább nem szállíthatók, hanem a Honvédségnél előállott nagyobb szükséglet s az elodázhatatlan belügyi reformok

4 költségei által még szaporodni fognak; másfelől az állam jövedelmi forrásai, amellett, hogy az államjószágok eladásából származó bevételek ezentúl már nevezetesen kisebbedni fognak, már annyira igénybe vannak véve, hogy az állami bevételek fokozásának lehetősége a közelebbi években majdnem kizártnak vehető, sőt némely adónemnél inkább még visszaeséstől is kell tartani. 220