Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

4./12./ 1890. április 11. címletek évjáradékát, és a vasutat az 1883:XXIV. te. értelmében zár alá kell venni, amely intézkedés által esetleg abban az irányban is lehet majd pressziót gyakorolni, hogy a társaság egyezzék be[le] a szóban levő vasút államosításába.

12 c.) A Pécsi-Barcsi Vasút üzletjogának megszerzése végett. E vasút, melynek forgalma a főfontosságú barcsi csomópontra támaszkodik, már most is, de különösen a barcs-gradeci vonal kiépítése után egyik fő kulcsát fogja képezni a Dráva-vidék, a Közép-Duna és a Ferenc-csatorna, valamint a Villánynál beágazó magyar államvasúti hátvonalak fiumei forgalmának, azért nagyon szükséges, hogy az állam feltétlen rendelkezése alá kerüljön. A szóban levő vasútra kedvezőbb jövedelmezősége miatt az 1883:XXIV. te. nem alkalmazható, azonban az előadó miniszter úr nézete szerint nagyobb nehézség nélkül keresztül volna vihető annak államosítása, amennyiben erre a vasúttársaság hajlandóságot mutatott, főleg pedig azért, mert a társaság annak idején az 1876. évi beruházási kölcsönre nyújtott állami előlegeknek 50 év múlva való feltétlen visszafizetésére kötelezettséget vállalt, tehát ezen előlegeket esetleg a részvények kamatainak rovására kellene visszafizetnie, mely kötelezettség érvényesítése által a részvények mai értéke, illetőleg jövedelmezősége csökkennék. Figyelembe veendő azonban, hogy az államosítás rendes módjának alkalmazása esetleg ürügyül szolgálhatna a Duna-gőzhajózási Társaságnak arra, hogy az 1873:XIV. te.-be iktatott egyezmény 5. §-a szerint általa elvállalt kötelezettségtől a 90 000 Ft évi tiszta jövedelmet nyújtó kőszénszállítás biztosítását illetőleg megszabaduljon.

13 E kötelezettség ugyanis az idézett törvényszakasz szerint addig áll fenn, míg a vasúti vállalat kamatbiztosításban részesülhet, ha tehát ezen vasút a szokott módon államosíttatnék, esetleg az a jogi kérdés volna támasztható: vajon ezáltal az állami biztosítási viszony megszűntnek tekintendő-e vagy sem? Ezen eshetőség elkerülése céljából az előadó miniszter úr azt a módozatot tartja legmegfelelőbbnek, hogy az eddigi fix tiszta jövedelmi összegben kifejezett kamatbiztosítás (35 000 Ft), mely mellett azonban a társaságot a saját szocietárius

13a helyzetéből eredhető kockázatok terhelik, formaszerü kamatbiztosítássá változtattatnék át olyformán, hogy az állam az 5%-os kamatokat feltétlenül s minden levonás nélkül ki fogja fizetni, aminek ellenében a társaság a vasútra vonatkozó üzletjogot az esetleges üzletfeleslegekről való teljes lemondás mellett az államnak, illetőleg a M. Kir. Államvasutaknak engedné át.

14 Ezen előterjesztés folytán a minisztertanács felhatalmazta a kereskedelmi miniszter urat, hogy a Magyar Északkeleti Vasút államosítása,

15 az Arad-Temesvári Vasút zár alá vétele

16 és a Pécs-Barcsi Vasút kamatbiztosítási viszonyának szabályozása, illetve e vasút üzletjogának megszerzése

17 végett a szükséges tárgyalásokat megindíthassa. 7. A MÁV 1889. évi üzleti eredményei A kereskedelmi miniszter úr, hivatkozva arra, hogy a minisztertanácstól a vasúti zónarendszer életbe léptetésének elhatározása alkalmával utasítást nyert arra, 201