Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. április 3. 3711./ főügyészséget állítottak fel. (Utóbbiak közül azonban egyelőre csak ötöt szerveztek meg.) — A tvj.­ot, indoklását és egyéb kh. iratokat Id. OL - K 2 - 1887/92 - 4570/1890, 4634/1890, 4689/1890, 4699/1890, 4760/1890, (180-181. cs.) A kh. vitát ld. KN (1887-92) 17. k. 350. p„ 18. k. 9-131. p. — Ld. még 1890. márc. 25.72., dec. 29./L, 1891. júl. 29.76. 2 Ld. még 1890. márc. 25.127., jún. 2./20., 1891. jan. 21./10. —- A vkm. által készített tvj.-tervezetet és indoklását ld. OL - K 26 - 1890 - 879. — A kisdedóvás szabályozásáról már br. Eötvös József nyújtott be tvj.-ot 1870-ben, de az tárgyalásra sem került. Hasonló sorsra jutott 1875-ben P. Szathmáry Károly tvj.-a is. Az általános felfogás ugyanis akkor a kisdedóvást nem állami, hanem társadalmi ügynek tartotta. A 80-as évek végén — főleg az Orsz. Kisdedóvó Egylet és a Fröbel Nő­egylet munkássága nyomán — 725 kisdedóvó, ill. menedékház működött az országban. Ezek fej­lesztése már az állam erőit igényelte. így született meg Csáky Albin tvj.-tervezete, amelyet egy szaktanácskozmány 1890. febr. 10-én megtárgyalt. (Ezt a tervezetet ld. OL - K 255 - 1890 - 16. t. ­403.) A felmerült észrevételeket figyelembe vevő új, a mt. elé került tvj.-tervezet márc. 8-án elké­szült az indokolással együtt. Utóbbi szerint: „A kisdedóvó intézetekben erkölcsileg és értelmileg fejlesztett gyermek sokkal könnyebben fogja az iskolai tanulás nehézségeit legyőzni, és az elemi is­kolák eredménye szembetünőleg emelkedni fog, amely eredményt még értékesebbé teendi azon kö­rülmény, hogy a kisdedóvodák módot nyújtanak majd a magyar nyelv tanításának előkészítésére, s így hazánk nemzetiségeinek megkönnyítik a közös államnyelv megtanulását." A tvj. a már meglévő alapokon kívánta fejleszteni a kisdedóvást. Fő elvei: kisdedóvót az állam, a községek, a hitfeleke­zetek, jogi személyek és magánosok egyaránt fenntarthatnak; a szülők bizonyos körülmények kö­zött kötelesek gyermekeik kisdedóvóba járatására, a községek pedig kisdedóvók felállítására; a „rendszeres" oktatás tilos a kisdedóvókban, ahol csak képesített és magyarul tudó óvónők, dajkák alkalmazhatók. A mt. által módosított tvj.-ot Csáky Albin ápr. 28-án terjesztette a Kh. elé „általános élénk helyeslés és éljenzés" közepette. KN (1887-92) 18. k. 9. p. A tvj. és indokolása: OL - K 2 ­1887/92 - 4628/1890 (180. cs.) 3 Szerbiában az oroszbarát radikális közvélemény a 80-as évek második felében egyre inkább szem­befordult Milán király Monarchiára támaszkodó politikájával. Milán 1889-ben lemondásra kénysze­rült a kiskorú Sándor javára, aki helyett kormányzótanács gyakorolta a hatalmat, kormányt így a ra­dikálisok alakíthattak. A politikai helyzetet bizonytalanság jellemezte. Vö. Balanyi 191-192. p. 4 A szerződést („Traite de commerce") 1890. febr. 19./márc. 3-án kötötték meg Belgrádban. Szövegét német nyelvű másolatban, valamint az osztrák-magyar küm. reagálását ld. OL - K 26 - 1890 - 933. 5 A Monarchia és Románia között 1886-tól vámháború dúlt: magas vámtételek és behozatali tilalmak alkalmazásával az iparfejlesztést célul tűző Románia az osztrák-magyar iparcikkeket, a Monarchia pedig ellenlépésként a román gabonát, állatot igyekezett kizárni. A kérdést részletesen tárgyalja: Láng L. 317-318. és 359-360. p. 6 Vö. 1882:30. te. 7 A Monarchia és Szerbia között 1881-ben kötött tarifaszerződés (becikkelyezte az 1882:30. te.) értelmében Szerbia kizárólagos vámokat biztosított az osztrák-magyar iparcikkének, cserébe a Mo­narchia egyes mezőgazdasági terményekre, állatokra és a borra a legnagyobb kedvezményen felül — határforgalom címén — külön kedvezményes vámokat biztosított Szerbiának. 8 A kerm. és a fm. helyzetelemzéseit, intézkedési javaslatait ld. OL - K 178 - Külkereskedelmi ügyek — 1890 - 457 (1129. cs.) — Ld. még 1890. ápr. 11./4., máj. 30./17., aug. 8./1L, szept. 20./L, okt. 11./2. — A szerb külkereskedelmi ügyekre vonatkozó összes jk.-i pontot itt soroljuk fel: (fentieken kívül) 1890. ápr. 18./7., nov. 12./L, dec. 3./1L, 1891. jan. 30./3.,febr. 13./7., ápr. 6./3., ápr. 16./3., máj. 21./10., jún. 26./12., júl. 10./4., okt. 2./5., okt. 14./2., okt. 23.6. és 7., dec. 5./5., 1892. febr. 9./11., máj. 5.Í7., máj. 20./24., jún. 17./6., jún. 28./15., júl. 14./11., nov. 28./11. — Összes külkeres­kedelmi vonatkozású jk.-i pont felsorolása: 1890. márc. 25. 29. jegyzet. 9 A szerződés megkötésére a Szapáry- és Wekerle-kormányok idején nem került sor. 10 A HÉV-re 1889-ben Eitner Sándor ogy. képv. és érdektársai nyertek előmunkálati engedélyt, de jogaikat később a Lokalbahn Aktiengesellschaft müncheni cégre ruházták át. A kerm. az engedély­okmányt — az uraik. ápr. 17-i If. elhatározása nyomán — 1890. ápr. 28-án adta ki. OL - K 2 ­1887/92 - 4632/1890 (180. cs.), RT 1890. 718. p. A HÉV építésére vonatkozó iratok: OL - K 246 ­76. cs. — A vonal 1891-ben készült el. Tominac 22-23. p. 196

Next

/
Thumbnails
Contents