Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

1890. március 25., április 3. 2./10./, 3711./ febr. 22./1., máj. 12./2., júl. 22./1. és 2., szept. 1375., nov. 2578., dec. 30710. 1894. febr. 4713., márc. 571., márc. 11716., ápr. 377., jún. 18712., júl. 475., okt. 1725., nov. 20710. 30 A 8 km hosszú HÉV a 9781/1883. KKM sz. engedélyokirat alapján épült ki 1883-ban Pusztaföldvár és Békés között. (Tominac 14-15. p.) — A mt. határozata nyomán a „Függelék" kiadására — az uraik. ápr. 7-i lf. elhatározása alapján — 1890. ápr. 21-én került sor. OL - K 2 - 1887/92 4630/1890 (180. cs.), RT. 1890. 715. p. 31 A bp.-i telefonhálózat Puskás Ferenc üzleteként 50 előfizetővel 1881-ben létesült, amikor az állam 1881-ben megvette, már 854 előfizetője volt. A hálózatot 1887-től Puskás Tivadar bérelte. A bérlet átruházását az általa alapított „A Budapesti M. Kir. Állami Távbeszélő Hálózat Bérleti Vállalata Rt."-re máj. 19-én hagyta jóvá Baross az ápr. 16-i lf. elhatározás alapján. (A szerződéseket, a rt. alapszabályait Id. OL - K 255 - 1890 - 9. t. - 1623. Vö. még Matlekovits II. k. 743. p. — A vállalat 400 000 Ft alaptökével létesült Puskás Tivadar elnöklete alatt, aki a 2000 részvényből 1911-et birtokolt. 1890 végén 1448 állomás volt bekapcsolva a hálózatba. OL - K 255 - 1891 - 12. t. -1016. 32 Vö. 1890. dec. 3./6. 33 Romániával az 1875-ben kötött és az 1876:19. tc.-be iktatott kereskedelmi szerződés XXIV. cikkelye biztosította a védjegyek kölcsönös oltalmát, de ez az állapot a szerződés 1886. máj. 31-i lejártával megszűnt. — A jk.-i pontban említett tárgyalásokra vonatkozó iratokat a Ker. Min, Lt. hiányos anyagában nem találtunk. — Ld. még 1893. márc. 3.Z23. 34 A mai Rákóczi út-Puskin utca szeglete. 35 Az Iparművészeti Múzeum alapjait 1872-ben teremtette meg az Ogy., amikor 50 000 Ft-ot szavazott meg gyüjteményvásárlásra (1873:21. te. az 1873. évi állami költségvetésről, Rendkívüli kiadások, FIK Min. 1. rovat). A gyűjteményt eleinte a Nemzeti Múzeum lépcsőházában helyezték el, majd 1877-ben a Sugár úti régi Műcsarnokba került. Rövidesen ez is szűknek bizonyult a gyarapodó gyűjtemény számára. Matlekovits II. k. 538-540. p. — Ld. még 1890. ápr. 18./14., jún., 27.Z8., 1892. ápr. L/3., 1893. ápr. 14./2., máj. 15./3., dec. 2J5. 36 A közös hm. febr. 4-i megkeresésére a püm. már korábban, márc. 13-án hozzájárult a póthitelkéréshez. OL - K 255 - 1890 - 6. t. - 295. — Ld. még 1891. máj. L/25. 37 A „Trieste" esetében az osztrák büm. kérésére márc. 14-én, a „Bosna" esetében a horvát bán kérésére márc. 11-én vonták meg a postán szállítási jogot. OL - K 149 - 1890 - 3. t. - 153 és 672. 3. ílhl 1890. április 3. 1. Törvényjavaslat a kir. táblák decentralizálásáról Az igazságügy-miniszter úr előterjesztette a kir. táblák decentralizációjára vonatkozó törvényjavaslat alapelveit s az új szervezet költségvetését. A minisztertanács helyeselvén a tervezett szervezés alapelveit, a decentralizált kir. ítélőtáblák számát és székhelyeit illetőleg elhatározta, hogy 11 kir. tábla állíttassék fel a következő székhelyekkel: Budapest, Pozsony, Kassa, Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Szeged, Pécs és Győr. Továbbá csekély eltéréssel jóváhagyatott az új szervezet költségvetése is, és az igazságügy-miniszter úr felhatalmaztatott, hogy az ismerte192