Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány segélynyújtás szabályozását) pedig a majdani életbeléptetési rendelet körébe áttenni. Mindezzel egyetértett a testület, a javaslat így szabad utat kapott. A közbejött kormányválság azonban azt eredményezte, hogy a törvényjavaslat már csak a Bánffykabinet idején kerülhetett az Országgyűlés elé. Ezt később az 1896:33. te. cikkelyezte be. (1894. dec. 19./1.) Ennek ellenére Szilágyi Dezsőé a döntő érdem e nagy jogi alkotás megvalósításában. 5.4. Egyéb ügyek A Pénzügyminisztériumot is vezető miniszterelnök hatáskörébe tartozott ugyan, a konzuli bíráskodásról szóló törvénnyel való kapcsolódás miatt mégis itt szólunk az új konzuli díjszabályzat kidolgozásának ügyéről. A Monarchia két állama között e tárgyban már a Szapáry-kormány idején megkezdett tárgyalások 1893 nyarán sikeresen befejeződtek. Wekerle ekkor politikai okokból kikérte a minisztertanács véleményét. A testület úgy határozott, hogy csak később időszerű a törvényhozási tárgyalás. S miután az osztrák fél nemsokára módosításokat kért az egyszer már elfogadott egyezményszövegen, az ügyet kormányunk időszakában nem zárhatták le. (1893. júl. 15./7.) Szilágyi korábbi, 1890 tavaszán a minisztertanácsban kifejezett szándéka, nevezetesen a sajtóügyi eljárás újraszabályozása továbbra sem valósult meg, bár a kormány működésének utolsó napjaiban a minisztertanács határozatot fogadott el, hogy „addig is, míg a büntető eljárás általában véve törvényhozásilag szabályoztatik", orvosolni kell az esküdtszékre vonatkozó, hibásnak bizonyult rendelkezéseket. (Ezek legfontosabbika: „a bíróság és az ítélő esküdtek mindaddig folytonosan együtt lenni tartoznak, míg a tárgyalás alatt lévő ügy ítélettel véglegesen be nem fejeztetik.") A testület meghatározta az új szabályozás elveit. (1895. jan. 13./4.) Sajtóperek indítását — a nemzetiségiek ellenieket kivéve — az uralkodót és az uralkodóházat sértő írások miatt határozta el a minisztertanács. (1894. ápr. 3J4., ápr. 16./2., dec. 15./5.) Minisztertanácsi törvénymagyarázatok nevelési pótlék, korpótlék, tanonciskolái tandíj és katonai árvaellátási ügyekben születtek. (1893. máj. 15./5., szept. 22.Í7., okt. 4./15., 1894. ápr. 3./8.) Hatásköri összeütközési ügy összesen 106 alkalommal került a testület elé, amely az esetek közül 76-szor a bíróság, 30-szor a közigazgatási hatóság illetékességét állapította meg. (A hatásköri összeütközési ügyeket tartalmazó jegyzőkönyvek: 1892. nov. 22., 28., dec. 18., 27., 1893. jan. 7., 15., febr. 13., márc. 3., 15., 22., 30., ápr. 14., 27., máj. 12., 30.,jún. 24., júl. 22., 24., szept. 13., 22., okt. 4., nov. 14., 25., dec. 23., 1894. jan. 15., 26., febr. 4., 10., márc. 11., 20., júl. 17., szept. 21., okt. 1., 29., nov. 7., 20., dec. 19., 27.) 6. HONVÉDELEM A kormányciklusban nem történt igazán jelentős kormányzati lépés a honvédelem területén. A minisztertanács többnyire az évente jelentkező kurrens ügyekkel foglalkozott. 148