Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 4. OKTATÁS, MŰVELŐDÉS, EGYHÁZAK 4.1. Oktatás Mint azt korábban már említettük, a Szapáry-kabinet által a községi és hitfelekezeti tanítók fizetésének rendezéséről benyújtott javaslatból ebben a kormányciklusban lett törvény. Csáky tovább folytatta a nem állami intézményekben oktatók nyugdíjazása tárgyában tervezett törvényhozási intézkedések előkészítését. Teljeskörüen gondoskodni kívánt róluk is, minthogy számukra törvény által garantált nyugdíj-szabályok nem léteztek. E törekvés eredményezte a minisztertanács 1893 decemberében hozott határozata nyomán elfogadott 1894:27. te.-et, amely megteremtette az országosan egységes nyugdíjazási eljárást a felekezeti, törvényhatósági, községi és társulati középiskolák, felsőbb leányiskolák, kereskedelmi akadémiák és tanítóképzők tanszemélyzetére nézve is. (1893. dec. 23J32.) Minisztertanács elé került egy konkrét gimnázium-szervezési ügy is. Szamosújvár és Dés városok ugyanis egyaránt nyolcosztályos főgimnázium létesítésének engedélyezéséért folyamodtak a kormányhoz. A belügyminiszter a testület határozatát kérte, mivel „az a kérdés: mely helyen állíttassék fel a főgimnázium, különösen nemzetiségi szempontból is megbírálandó". A minisztertanács Szamosújvár mellett döntött, többek között azért, „mivel ily módon lehetővé válik, hogy az ottani román felekezeti algimnázium állami gimnáziummá változtatik át, s így az ifjúságnak hazafiasabb szellemben való neveltetése biztosíttathatik." (1894. jan. 15./7.) Csáky kísérletet tett arra, hogy az 1883:1. tc.-nek az elméleti és a gyakorlati jogi pályákra különböző képesítési vizsgákat előíró rendelkezéseit egyszerűsítsék. Ebből a célból hagyatta jóvá a minisztertanáccsal és terjesztette az Országgyűlés elé az egységes elméleti jogi államvizsgáról szóló törvényjavaslatot, ám ezt utóda, Eötvös Loránd levettette a napirendről, mert nem értett egyet vele. (1893. nov. 14./14.) A minisztertanács ugyan elfogadta, sőt a miniszter be is nyújtotta a József Műegyetem helyiséggondjait orvosolni szándékozó törvényjavaslatot, ebből mégsem lett törvény. (1894. máj. 3./1.) Végül megemlítjük, hogy a minisztertanács döntött az egyetemi tanársegédi szolgálati idő beszámításáról a nyugdíj megállapításánál figyelembe veendő szolgálati időbe. (1893. jún. 24J3.) 4. 2. Művelődés A kormány ülésén — nem említve itt a millenniumi ünnepségekre vonatkozó, később külön tárgyalandó ügyeket — e tárgykörben határozat született: - többször is Jókai Mór írói pályája 50 éves jubileumának megünneplésével kapcsolatban; az állam 100 példányt rendelt meg az író összes müveinek díszkiadásából, Ferenc József pedig „legfelsőbb elismerésének" kifejezésére adott felhatalmazást (1893. máj. 15./4., nov. 14./13., dec. 2./8., dec. 23.Z5.), - gr. Kreith Béla 1848/49-es ereklyegyűjteményének és Herman Ottó madarak vonulására vonatkozó gyűjteményének a Nemzeti Múzeum részére történő megvá143