Lakos János: A Szapáry- és a Wekerle-kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1890. március 16. - 1895. január 13. 1. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 33. Budapest, 1999)

Bevezető tanulmány 13 További szakirodalmat is adó müveket említünk: Gratz; Galántai, Egyház ...; Hanák, Magyarország 7/1. és különösen: Salacz, A magyar kultúrharc...; Uö, Egyház és állam ...; Moritz Csáky. — A jk.-ek jegyzetelésénél kiemelten támaszkodtunk Salacz elsőként említett müvére, amelyben a mt. jk.-eit is nagymértékben felhasználta. 14 Egyetlen kivétel azért volt: 1891. június 26-án a mt. döntött egy konkrét „elkeresztelési" ügy elbírálásának illetékessége kérdésében. Ld. 1891. jún. 26J9. 15 A trónbeszéd vonatkozó része: „A vallási ügyeket illetőleg bizton reméljük és elvárjuk, hogy az egyház és az állam magasztos hivatásaikat kölcsönös érdekeik és jogkörük megóvása mellett, azon hagyományos összhangzásban fogják teljesíteni, mely mint egyik fő biztosítéka az általános jogrendnek és vallásosságnak, Kedvelt Magyarországunkban egyház és állam közt, mindkettő érdekében és javára századok óta fennállott." OL - K 2 - 1892/97 - Ogy. megnyitása, ... - 8/92. (313. cs.) 16 A költségvetéssel kapcsolatos alkotmányjogi és hatalompolitikai kérdésekkel részletesen foglalkozik Sarlós 27-38. p. 17 Mindezt részletesen ismerteti, elemzi: Matlekovits, Magyarország államháztartásának ... 30-45. p. 18 Uo.45. p. 19 Vonatkozó iratokat Id. OL - K 255 - 1891 - 8. t. 20 Gyömrei-Vértesy 144. p. 21 Legújabb munka: Vasúttörténet 2. tanulmánykötet, amely bőségesen hivatkozik a korábbi feldolgozásokra is. 22 Mindezekre a kérdésekre id. pl. uo. különösen 73-270. p.; Zelovich 98-116. p. 23 A jegyzetek elkészítésénél a levéltári dokumentumokra, a KN és a RT köteteire, továbbá Ruzitska és Tominac müveire támaszkodtunk. 24 Vasúttörténet 2. 121. és 208. p. 25 Az államosítások témakörével részletesen foglalkozó szakmunkák közül megemlítjük a következőket: Gyömrei-Vértesy 71-97. p.; Szabó 61-90. p. 26 A magántársaságokként működő közös vasutaknak mind Ausztriában, mind Magyarországon voltak egymással összeköttetésben lévő vonalaik. Közös vasút jellegüket a kiegyezési törvények határozták meg. 27 Vö. Szabó 61-81. p. 28 Vö. Gyömrei-Vértesy 96. p. 29 Vö. az utóbbi két jegyzetben hivatkozott müvekkel, 20-53., ill. 98-125. p. 30 Gyömrei-Vértesy 126-131. p. 31 Uo. 171-172. p. 32 Uo. 132-135.p., Szabó 103-105. p. 33 Uo. 99-100. p. 34 Az 1881:44. te. alapján 110 gyár jött létre, de ebből 8 megszűnt. MK 1890. febr. 20. 6. p. — 1890. július l-jével a hazai ipar támogatására állami részvétellel megalakult a Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Rt. Uo. 1891. dec. 6. 5. p. 35 Uo. 1890. júl. 10. 6. p. 36 Máté 15-24. p. 37 OL - K 26 - 1891 - 296 (ad 4428). 38 OL 1 34 - A magyar udvartartás 1893. „Az udvartartás történeti fejlődése" cimü tanulmány (1893). XXXV-XL. p. 39 Uo. XXXIX. p. 40 OL-K 148-1890-III. 1151, 1152. 41 Vö. Búsbach 11-13. p., Erdély III. 1645-1646. p., Kemény G. G., Iratok ... 1. k. 785-788. p. 42 OL-K 148-1890-III-1412. 43 Uo. 2046. 44 Vö. Hanák, Magyarország 7/1. 98-148. p., Erdély III. 1655-1664. p., Raffay 9-56. p. 45 Egy detektívjelentés szerint a gyár munkásai közül kb. 600 május 5-én pl. a következő követeléseket fogalmazta meg: 8 órás munkaidő, a különmunka másfélszeres díjazása, darabszámos munkánál 30, napibérnél 25%-os béremelés, vasárnapi munkaszünet. BFL, Fővárosi M. Kir. Államrendőrség Főkapitányi Hivatala ir., 147/1890. res. 46 Jeszenszky 218. p. 102