Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)
143 Febr. 21. Garai Miklós nádor vízkereszt nyolcadáról György-nap nyolcadára halasztja azt a pert, amelyet Bátmonostori László indított Péter haj szentlőrinci prépost ellen. - Zichy VI. 470. (DL 79392 Zichy cs., zsélyi 212-1624.) 144 Febr. 21. (Bude, 40. die oct. epiph.) Peren-i Péter országbíró a leleszi konventhez. A jelen nyolcadon Helmech-i Albert fia: Corrardus és Jakab fia: András (proc. Ezen-i István) a leleszi és jászói konventek, valamint Ung megye vizsgálati jelentéseivel igazolták, hogy Helmech-i Lőrinc fia: Simon meg fiai: Lőrinc és Ferenc Helmech birtokon az említett Jakab által iuridice emelt föld-határjelek fölszántásával és megsemmisítésével jókora földdarabot elfoglaltak; az alperesek viszont annak igazolására, hogy a vitatott földet nem foglalták el, hanem azt osztatlan területként közösen használták a felperesekkel, bemutatták Zeech-i Miklós nádor és a kunok bírája 1385. okt. 21-i ítéletlevelét. Eszerint a perben, amelyet Garai Miklós nádor előtt Zemplén és Ung megyék 1381. aug. 19-én prope civitatem Pathak tartott közgyűlésén Helmech-i Miklós fia: Benedek indított Batyz/Bathyz fia: István, Domokos fiának: Jánosnak fiai: István és János, Miklós fia: Jakab és Albert fia: Corrardus ellen, hogy megossza velük a Helmech birtokon lévő, őket közösen megillető, vulgo NagErdewnek nevezett erdőt, a benne lévő irtásföldeket és más, közösen használt földeket, miután az alperesek az egri káptalan 1298. évi privilégiumával igazolták, hogy a birtokban csak az említett erdő maradt osztatlanul; a konvent a nádor utasítására ez oklevél alapján felosztotta a birtokot a felek között, az erdőt azonban továbbra is közös használatban hagyta, mert azt propter densitatem eiusdem nem tudta felosztani. Minthogy a felperes a felosztást igazságtalannak tartotta, és az alperesek által az erdőből húsz éve kihasított, fere ducenta iugera vei citra in se continens irtásföld felosztását is követelte, a nádor a váradi káptalant, majd - minthogy annak jelentését a felperes az eljárástól eltérőnek mondta - újabb eljárás nélkül dönteni nem tudván a konventet kérte a birtok felosztására 1 . Végül Szécsi Miklós nádor, aki elé Garai nádor halála után került a per, arra kérte az egri káptalant, hogy - mivel az erdőt és az irtásföldet három eljárás során sem sikerült felosztani - ossza fel a birtokot az említett privilégium alapján két egyenértékű részre, majd iktassa be a két felet a maga részébe, figyelmen kívül hagyva a másik fél ellentmondását. Minthogy a két Miklós nádor kéréseit nem hajtották végre, mindkét fél részére kirendelt kiküldöttei jelenlétében Bokod-i György, Dobouch-i János, Vasad-i János és Prosa-i András mestereknek, a királyi kúria jegyzőinek egyike mint a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember György-nap 26. napján (máj. 19.) ossza fel a felek között - azok és a szomszédok jelenlétében - a birtoknak mind már felosztott, mind osztatlan részét, beleértve az irtásföldet, a két Miklós nádor intézkedése szerint, figyelmen kívül hagyva a felek ellentmondását vagy távolmaradását, majd az eljárásról György-nap nyolcadára tegyen jelentést a királynak. A leleszi konv. 1417. máj. 24-i okl.-ből: 466. DL 69763. (Kende cs.) 1 A tart. átírt oklevelek szövege erősen csonkult. E részben említve térre particula in eadem silva existens Tarpichenzegh vocata. 145 Febr. 21. (6. die f. III. p. Valentini) Az erdélyi káptalan Chaak-i Miklós erdélyi vajdához. Zs. parancsára kiküldötte: János sacerdos, Clusuar-i káplán és Machkas-i
