Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)
Item deinde ipse Ladizlaus filius Frank in festő Sanctorum Philippi et Iacobi appostolorum in eodem anno Domini M mo CCCC mo décimo (1410. máj. 1.) dedit ipsam possessionem Zazd Gregorio et Demetrio parvis, que fűit eis statuta. Reverende magister et domine, ecce explicabit vobis quedam Henricus filius Georgii Oth, nepos meus, super quibus velitis interponere partes vestras, uti de vobis confido taliter et ex vestro labore possint deduci ad bonum effectum. Magnifice vir domine et benefactor gratiose Ste(?) etc. ut supra. 2 Levélfogalmazvány befejező része, amelyet egy ítéletlevél-fogalmazvány darabjának hátlapjára írtak. Az ítéletlevél-fogalmazványban levő 1415-i említés egy többfázisú per első fázisa, így a fogalmazvány legkorábban a 1416-1417. évben keletkezhetett, és kicsi a valószínűsége, hogy mint „féltisztát" 1418 előtt felhasználták volna. DL 73379. (Mérey cs., kaposmérei.) 1 Az ítéletlevél szövegében az 1415. évet említik. Első olvasásra világosan látszik, hogy a levélíró igen jártas volt oklevelek dolgában. Hogy a jártas személy Kővári Pál nádori ítélőmester lehetett, Engel Pálnak köszönöm, aki lektori véleményében írta, hogy a levélben említett nepos (Adfi György fia: Henrik) anyja Kővári Pál nővére volt. Ezt megerősíti, hogy a levélfogalmazvány egy nádori kancelláriai fogalmazvány darabjának hátlapjára írta feltehetően maga az ítélőmester. Engel feltételezi, hogy a címzett, akit Reverende magister szavakkal szólított meg és akitől Kővári támogatást remélt, az 1417. dec. 29-én meghalt Esztergomi (Újvárosi) János volt. Ennek némileg ellentmond, hogy a fogalmazványtöredékben leírt, 1415-ben indult per többszöri idézés és három vásáron történt kikiáltás után az akkori körülmények között két év alatt eljutott volna az utolsó előtti bírói intézkedésig. 2 Ez a mondat az előtte levő szöveg aláhúzása alatt olvasható. Valószínű, hogy valamelyik bíróhoz szóló levélnek kezdeménye. Kizárt ugyanis, hogy a levélszövegben reverende magister-nek szólított valaki magnificus lett légyen. (sab. a. Letare) János esztergomi érsek Zs.-hoz. - Zala vm. II. 410. - Helyes kelte 1418. márc. 5. Lásd 1588.