Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)
1259 Dec. 18. Konstanz. [V. Márton pápa] Eberhard zágrábi püspök és germanus-a: Albeni János miles, dalmát-horvát bán számára - kérésükre - engedélyezi a szabad gyóntatóválasztást és a teljes bűnbocsánatot egyszer életükben és egyszer haláluk előtt. Fiat 0[ddo]. - Lukinovic 531. (Reg. suppl. vol. 106 fol. 235a és vol. 108 fol. 223b.) - Lukcsics I. ! 9, reg. (vol. 106 fol. 235.) - (M.) 1260 Dec. 18. Konstanz. [V. Márton pápa] János miles és bán számára - kérésére - hordozható oltárt engedélyez. - Lukinovic 531. (Reg. suppl. vol. 106 fol. 235a és vol. 108 fol. 223b.) - Lukcsics I. 19, reg. (vol. 106 fol. 235.) 1261 Dec. 19. (Bude, dom. a. Thome ap.) Zs. megerősíti Késmárk civitas bírájának és esküdt polgárainak bíráskodási jogát. Késmárk királyi civitas bírája: Klugel (dictus) Miklós (prov.) - a civitas összes civis-ének nevében is - azzal a panasszal fordult hozzá, valamint a prelátusokhoz és bárókhoz, hogy jóllehet a civitas bírájának és esküdt civis-einek a nekik dudum et ab antiquo adományozott kiváltságok és szabadságok alapján - az azokban felsorolt három eset kivételével - mind ez ideig joguk volt ítélkezni az előttük folytatott perekben, tamen viginti quatuor civitatum nostrarum térre nostre Scepusiensis comes terrestris plus lucra pecuniaria, quam communem nostrorum fidelium utilitatem sitiens, általa kitalált büntetésekkel tiltotta meg nekik az ítélkezést minden perben preterquam quisbusdam pecuniariis causis ad viginti denarios se extendentibus, hacsak nem kap előzőleg a bírótól bizonyos pénzösszeget vagy gazdag ajándékot. Minthogy a civitas-nak az elődeitől kapott és általa jóváhagyott, neki, a prelátusoknak és a báróknak specietenus bemutatott privilégiumai és oklevelei többek között azt tartalmazzák, hogy a közös akarattal választott villicus-nak kell ítélkeznie minden perben, exceptis hiis causis: furti videlicet decimarum, sanguinis et monete, quas iudex regius pro tempore constitutus iudicabit et decidet, s amelyekben a bírság egyharmada a villicus-t, kétharmada a iudex regius-t illeti, ő pedig, miként királyi tisztje megköveteli, meg óhajtja őrizni a civitas-t régi szabadságaiban, engedélyezi, hogy ezentúl - a felsorolt esetek kivételével - a mindenkori bíró és az esküdt civis-ek finaliter ítélkezzenek a civitas-ban indított összes perben, tekintet nélkül a comes terrestris és mások ellentmondására, de fenntartva a comes-hez fellebbezés lehetőségét. Egyúttal megtiltja a 24 szepesi királyi civitas mindenkori comes terrestris-ének, hogy a bírót és az esküdteket ez ítélkezésben akadályozza, és megkívánja tőle annak biztosítását, hogy ők és a civitas összes többi civis-e és hospes-e töretlenül élhessen szabadságaival. Az oklevelet kettős pecsétje felfüggesztésével erősíttette meg. - A szöveg élén jobb felől: Ad litteratorium mandátum regié maiestatis. Hártyán, fűggőpecséttel. Késmárk város lt., Oklevelek 715. (DF 285505.) - Átírta a szepesi káptalan 1418. febr. 21-én providus vir Petrus dictus Hundirtmark pridem iudex de Kezmark kérésére. Uo. Pergamen oklevelek 26. (DF 281716.) 1262 Dec. 19. (dom. a. Thome ap.) A budai káptalan Monthee-i Bereck egri prépost kérésére átírja a budai káptalan 1396. jún. 13-i (ZsO I. 4443), az egri káptalan 1417. ápr. 8-i (300) és Garai Miklós nádor 1412. okt. 14-i oklevelét (ZsO III. 2793). Hártyán, függőpecsétje hiányzik. HML 220, Egri káptalan mit. 7-1-1-6. (DF 210127.) - Átírta Garai László nádor 1450. márc. 12-én. HML 223, uo. 7-1-2-1. (DF 210130.)
