Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

egyenlőnek egy régi, Saracenus-nak nevezett dénárral; az érsek figyelmeztető pátense az alperesekhez, továbbá a Tebna-i és a villa Marie-beli egyházak plébánosai a figyelmeztetést végrehajtották; az alperesek a felperesek joghatósága alá tartozó perben elítélték a Szent Lőrinc-egyház plébánosának Mihály nevü familiárisát, és vinculis ferreis börtönben tartották, amíg per fideiussoriam cautionem elengedték; hogy bár újból kifejezték készségüket a parancs teljesítésére, a statutum-ot mégsem voltak hajlandók visszavonni; a census-szal tartozók pedig továbbra is három régi dénár fejében két új dénárt, sőt a iohannes Saratoris kanonoknak ratione certe prebende fundande tartozók egy új dénárt akarnak adni; hogy az officium vitricatus, amelyet egy-egy a káptalan, illetve az alperesek által kirendelt személynek kell irányítania, az egyház fabrica-jával együtt in ea partre in errore est posita et relicta, mert az alperesek nem jelölik ki az irányítására alkalmas laikus személyt; hogy egyes civis-ek horribiliter, sőt halállal fenyegetik az őket az egyház jogainak teljesítésére felszólító presbitereket; hogy a zaklatásokkal nekik okozott károkat ad quadringentos florenos boni auri et statuti ponderis becsülik; végül a fentiek közhírré tételét kéri. (A panaszokat 41 articulus-ban részletezték.) Kéri András főesperest, commissarius-t, akire a király és az érsek a per eldöntésére plenam et omnimodam auctoritatem et potestatem ruházott, hogy az alpereseket az excommunicatio és interdictum büntetésével kényszerítse a király és az érsek parancsának teljesítésére, statutum-uk visszavonására, a felperesek szabadságainak tiszteletben tartására, valamint 400 aranyforint káruk és 24 aranyforintra becsült perköltségük megtérítésére. Hét lapra terjedő eredeti papíron. Pozsonyi káptalan mit. G-3-61. (DF 228179.) 1 Az ügyben az idéző intézkedést (533) András komáromi főesperes és érseki vikáriusi helynök jún. 7-én adta ki, e keresetet az ismeretlen időpontban tartott tárgyaláson nyújtották be. Minthogy a két plébános a vikárius által e kereset alapján akkor elrendelt széles körű vizsgálatról szept. 15-én készített jelentést, a keresetlevél keltét e két dátum közé kellett tenni. 753 Aug. 1. Konstanz. Zs. az aacheni káptalanhoz. A Szent István és Szent László királyok kápolnája igazgatójául presentálja jegyzőjét és familiárisát, az egri egyházmegyei magyar Baslawitz-i Gált, akinek a kápolnát magyar királyi jogánál fogva adományozta. A javadalom úgy üresedett meg, hogy birtokosa, az 1410-ben kinevezett Scalitzer Pál bambergi egyházmegyei plébános lemondott arról, mivel nem magyar nemzetiségű, és a nyelv nem tudása miatt a kápolna igazgatására alkalmatlan. - Archiv f. öst. Gesch. 59 (1879) 141. (Hofbibl. B 8 - DF 290201 - fol. 3b.) - Altmann I. 2497, reg. (Uo.) - (M.) * Aug. 1. Rozgonyi János főkincstartó „intézkedik". - Szerémi-Ernyey 677, említés. - Helyes kelte: 1416. aug. 1. Lásd ZsO V. 2866. 754 Aug. 1. A szepesi káptalan Podolini Jánost beiktatja Brumföldének Péter odorini polgártól vásárolt harmadába. - Levt. Közi. VIII (1930) 236, reg. (Palóci Máté nádor 1436. márc. 12-i okl.-ből. DL 39628 Petróczy cs.) - Ugyancsak tartalmilag írta át a nádor 1436. jún. 19-én is. DL 13467. (Teőke cs.) 755 Aug. 1. Miklós Ceretenensis püspök a scardonai egyházmegye élére kerül, amely elődjének halálával üresedett meg. - Farlati IV. 22, említés. (ASV „in tabulis concistorialibus".) - (M.) 756 Aug. 2.

1 (in Gymelchen, 2. die ad vinc. Petri) Vylak-i László macsói bán a bácsi káptalanhoz. Minthogy Rewa-i Mihály panaszára, amely szerint Kwthy-i Kelemen és Dorozlo-i parvus András annak az ítéletnek az alapján, amelyet a király különös