Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

tokrészeibe, figyelmen kívül hagyva Pesthynye-i László és mindkét János ellentmondását. Hártyán, függőpecséttel. DL 10594. (NRA 1517-28.) - (M.) 693 Júl. 17. (Bude, sab. p. div. apóst.) Zs. a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Nagmihal-i László fiai: János és András panaszára, amely szerint Nagmihal-i András fia: Pongrác quandam portionem molendinariam in quodam molendino in fluvio Labarch habito, amelyet Mihály fia: György és másik Pongrác fiai: Dénes és László elzálogosítottak nekik, a napokban visszafoglalt anélkül, hogy a pénzt megadta volna, és 40 köböl gabonájukat is elvitte onnan. Kijelölt királyi emberek: Iohannes de Korchwa, Iohannes de Fekeshaza, Georgius de Zbugya, Andreas de Helmech. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Acta a. 1417-82. (DF 221020.) - Hátlapján a konvent feljegyzésével, amely szerint a 40 köbölről nem sikerült tudomást szereznie. - (M.) * Júl. 17. Zs. a leleszi konventhez az Imregiek panasza ügyében. - Bánffy I. 551. - Helyes kelte: 1417. júl. 16. Lásd 689. * Júl. 17. Alsáni János pohárnokmester felesége Bátmonostori TöttÖs Lászlóhoz. - Zichy VI. 458. (DL 82833 - Zichy cs., zsélyi 213-1874.) - Helyes kelte: 1406. júl. 17., mert a levél szombaton, az apostolok oszlása ünnepének 3. napján kelt, Alsáni 1406 és 1418 között volt pohárnokmester, és ez évkörben júl. 17-e 1406-ban és 1417-ben esett szombatra: 1417 júliusában azonban Töttös László már nem élt. 694 Júl. 17-1418. ápr. 8. Velence rendeletei a zárai comes-hez és az ottani kapitányhoz. - Ljubic VII. 236, reg. (Ist. A. Zadar, Ducali e terminazioni, Libro I. c. 37a.) - (M.) 695 Júl. 18. (Bude, dom. p. Margarethe) Zs. a leleszi konventhez. Tartsanak vizsgálatot Kulche-i István fiai: Mihály, László és Jakab, Jakab fia: Dénes, Miklós fiai: György és László, Isthwandy-i Miklós fiai: Péter és György panaszára, amely szerint Domanhyda-i László fiai: György, László és István, bár a birtokügyeket kivéve minden ellentétükben békésen kiegyeztek, rátörve Chegen nevü birtokukra, ahol ipsi nobiles sepulturam eorum haberent, valamennyi jobbágyukat, egyet sem hagyva ki, simulcum domibus rebusque et bonis eorundem levantes in loco, qui Danyan vocaretur, locare fecissent, ahol azok ma is tartózkodnak; a panaszos Mihály, László és Jakab Chegen-i házait leromboltatták és birtokukra, Domanhyda-ra in curribus átvitették; mind a maguk, mind jobbágyaik Chegen területén levő gyümölcsfáit kiásatták és Danyan birtokra átvitették vagy kivágatták; Daroch nevű birtokukat depopulari et tandem desertam simulcum piscatura vulgo Gyalmastho vocata pro se ipsis ocupari(!) capellamque ligneam in facie eiusdem constructam deponendo ad possessionem eorum Macha vocatam transferri, ymo quod deterius est, ymaginem in favorem Sancti Stephani regis fabricatam permactari; Macha és Zeulus birtokokon levő részeiket hasonló módon desolari et iobagiones ibidem commorantes in dictas Danyan et Penyege possessiones transduci et tandem ipsas pro se ocupari fecissent, familiárisukat: Zolthan (dictus) Imrét in libera via elfogták, megverték, egy hordó bor árát elvették tőle és megeskették, hogy minderről sem urának, sem úrnőjének nem tesz jelentést. A vizsgálat után scita premissorum mera veritate idézzék meg a