Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

Péter, meg Fyzesd-i Péter vicebán és körösi ispán fogott bírái: Zenche/Zynche-i Tibold fia: János és Roha fiának: Istvánnak fia: János, Kamarcha-i Vitez/Wytez (dictus) István fia: Péter és Mihály diák sedis Crisiensis prothonotarius ítéletlevele. Zenthlilek/Zenthlelek, Dymí;hkfelde/Dymychkfewlde és Podgorya birtokoknak a néhai Castellan fia: Miklós által birtokolt harmadáról úgy rendelkeznek, hogy Zsigmond és Gáspár Jakab-nap 8. napján (aug. 1.) a csázmai káptalan küldötte előtt adják át e harmad kezükön lévő felének a nőágat megillető felét a néhai Miklós leányának, Péter vicebán feleségének: Erzsébetnek, aki per formám iuris vei aliter ennél nagyobb részt is kérhet apja birtokaiból. Elrendelik továbbá, hogy a felek kölcsönösen tekintsék meg nem történteknek az egymásnak okozott károkat, jogtalanságokat, duellarum etiam dimiccationem és minden egyéb viszályukat exceptis dumtaxat factum possessionarium tangentibus ac quorundam baltei et pecuniarum, quos iidem filii Ladislai a prefato Benedicto aquirere mahinantur, és nyilvánítsák érvényteleneknek mind a Zsigmond és Athyna-i Péter között bajvívást elrendelő, mind a többi, egyéb hatalmaskodások ügyében kiállított oklevelet. Végül elrendelik, hogy Benedek és Athyna-i Péter Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) a csázmai káptalan előtt adjon 250 tiszta aranyforintot Zsigmondnak és Gáspárnak. A rendelkezéseket megszegőket in violatione fidei sue katholice kell elmarasztalni. A csázmai kápt. 1417. júl. 24-i okl.-ből. Várady-Kasztellánfy cs. lt. 8. (DF 288091.) - Átírta Gúti Ország Mihály nádor és Bátori István országbíró 1481. febr. 7-i privilégiumában. Draskovich cs. lt., Archivum maius LXXXI-5. (DF 233607.) Júl. 11. (4. die 15. diei nat. Iohannis bapt.) A leleszi konvent Garai Miklós nádorhoz, ítéletlevele értelmében Chokhaza-i Cok (dictus) Miklós királyi ember és a konvent által a felperesek részére kiküldött György diák Keresztelő Szent János ünnepének tizenötödik napján (júl. 8.) visszafoglalta Chap-i Pál és Lazthocz-i Dénes fia: János részére azt a Merk-i földet vagy birtokrészt, amelyet Velethe birtok felől Peren-i Péter tartott kezében; de amikor a felpereseket be akarták iktatni, Peren-i Imre fiai: István és János, Miklós bán fiai: László és Miklós meg János fia: másik Miklós nevében István Therebes-i plébános, az alperes Peren-i Imre káplánja és ügyvédje ellentmondott. Ezért a Peren-ieket Imre kivételével, akit a király oklevelében kifejtett okból nem idézett meg, Chap-i Pál és Lazthoch-i Dénes fia: János ellen Jakab-nap nyolcadára a jelenléte elé megidézte. A határ leírása: primum incepit in quodam berch retro ortos dicte possessionis Merk a parte orientali inter terras arabiles penes quandam viam, qua de possessione Stanch vocata duceret ad predictam possessionem Velethe, ubi secus eandem viam a parte orientali eiusdem in quodam mesde in fine quarundam terrarum arabilium signum terreum; deinde per idem mesde inter easdem terras arabiles in quedam rubeta plagam ad predictam partém pergendo attigissent alteram viam, qua de dicta possessione Merk ad villám Kelechen vocatam duceret in eademque via versus eandem Kelechen bonum spatium pergendo penes eandem viam a parte orientali in fine quarundam terrarum arabilium aliud signum terreum; abhinc inter plagas orientalem et meridiem, quasi flexive per quoddam aliud mesde de prescripto berch ad quandam vallem declinando inter segetes et terras arabiles sub quadam arbore piri silvestris reliquum signum terreum amplius vallem ad predictam ad plagam orientalem antedictam magis infra currendo