Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár VI. (1417–18) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 32. Budapest, 1999)

minden további rendelkezése bevárása nélkül Tolhamar Jánosnak bizonyítékai alapján, adassanak minden halogatás nélkül Volfardus özvegye és fiai részéről teljes elégtételt. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Ad commissionem baronum. Papíron, hátlapján nagypecsét nyomával. DL 10582. (NRA 323-49.) - Átírta a pozsonyi kápt. 1417. szept. 8-i oklevelében. DL 9448. (NRA 324-17.) - (M.) 562 Jún. 11. Buda. Zs. Szabolcs megyéhez. Tartsanak vizsgálatot a Várdaiak panaszára, amely szerint Zeleméri László diák Monostor birtokon lakó jobbágyuknak Zeleméren levő gabonaasztagát elvette, Kalmár György nevű jobbágyukat pedig a mezőn találva megverte. - Zichy VI. 460. (Szabolcs megye aug. 7-i okl.-ből: 774. DL 79423 - Zichy cs„ zsélyi 2-850.) - (M.) 563 Jún. 11. (8. die f. VI. p. penthec.) A nyitrai káptalan bizonyítja, hogy amikor Zs. máj. 31-i parancsára (494) kiküldötte: Zsigmond archidiaconus Graduensis, nyitrai kanonok és Samard-i Miklós fia: Ábrahám királyi ember a szomszédok jelenlétében elhatárolta civitas Trinczinensis-t Kubra/Kwbra birtok felől, a régi határok között a szomszédok és comprovincialis-ok tanúsága szerint quandam insulam viminosam seu vituligniosam fluvio Wagh circumdatam sub monte Sokolicze dicto et sub castro Trenczinensi adiacentem predicte civitati Trenczinensi semper et ab antiquo pertinere debentem reperissent, amibe végérvényesen beiktatta a civitas civis-eit. A sziget határairól megállapította, hogy prima enim meta originem habere dinoscitur ab Ínsula Benedicti de Samard trans ripam fluminis Wagh ab oriente solis habita et existente, que cadit in idem flumen, quo transpassato vultu ad partem australem verso, per ripam eiusdem fluminis campis atque viis predicte possessionis Kubra contiguam descendendo reflectitur per gyrum in alveum antiqui fluminis Wagh et continué descendendo per directum vergit in rivulum sub rupe montis Sokolicze dictum(!) existentem et a gurgite profluentem; ex hinc per circumflexum et sinistrórsum versus eandem possessionem Kubra dictam ascendendo terminari cum metis terrarum eiusdem possessionis videtur; deinde per quadam(!) viam et sub monte Sokolicze iterum descendendo et ripis antiqui fluminis Wagh adherendo, dimissis indaginibus et salebris pervenitur ad petram castri; deinde ad pontem civitatis, ubi mete notabiles et continué esse cernuntur, videlicet ipsum flumen sub montibus decurrens et montes petrosi cum indaginibus usque ad pontem eandem insulam stringentes et infra pontem totum viminetum et cuneta loca sabulosa ripis ex utraque parte fluminis Wagh circumdata patentes habere videntur metas, a parte vero altera pontis ipsa ripa fluminis Wagh se versus orientem protendit usque ad insulam predicti Benedicti de Samard, et ibidem terminantur mete predicte insule. Méltóságsor. Hártyán függőpecsét selyemzsinórjával (fénykép). Trencsén város titkos lt. 1-4-9. (DF 280014.) Átírta V. László 1453. jún. 22-i okl.-ben. Uo. 1-7-5. (DF 280034.) 564 Jún. 11. Racsici Laurini János nyitrai kanonok, prágai egyetemi magister az olmützi vikárius elé terjesztett libellus-ában elmondva, hogy az olmützi egyházmegyei Dolan plébánosa: Pál eretnekséggel vádolta őt Jakab nyitrai éneklőkanonok, püspöki vikárius előtt és elérte, hogy Hinko püspök minden értékét, így négy lovát és könyveit lefoglalta, sőt ezután is nyilvános eretneknek nevezte őt, kéri a vád alól való tisztázását, hogy visszatérhessen Magyarországba. - Mitteilungen f. Gesch. d. Deutschen XXIV (1886) 110. (Brünni lt. Cod. 24. al. XII. I. 14.) - (M.)